2011. november 25., péntek

Ne most, drágám! - Madách Színház

Ne most, drágám! című előadáson jártam ma este a Madách színházban. Változatosság kedvéért megint egy vígjátékon de ez nem akármilyen előadás több szempontból. Először is kiemelném, hogy közel telt ház volt, ami nem meg szokott látvány Madách prózai darabjain voltam már egy-kettőn, illetve neten is szoktam nézni hogy néz ki nézőtér állapota ezekre darabokra,és azt tapasztalom, hogy az ilyen darabokra jóval kevesebb az érdeklődés, jóval több az üres hely, mint mondjuk egy nagy musicalen. A közönségre nem is lehetett panasz, erre a kérdésre még visszatérek.
Ez egy roppant érdekes darab,amely egy viszonylag egyszerű szituációval indul, de ahogy lenni szokott minden feje tetejére áll. A darab egy szőrme kereskedésben játszódik. Ahol ügyvezetőigazgató /Gilbert Bodley/ azt tervezi, hogy egy bunda segítségével eltölthet egy kellemes légyotot Mrs .McMichael-el /Janie/, az elbüvő sztriptíztáncosnővel, ezért 10ezer fontos nercbundát 1000 fontért akarja eladatni üzlettársával, Arnold Crouch-al és a maradék 9000 fontot saját zsebéből perkálja le neki.
Ráadásul  Gilbert be is számol Arnoldnak a tervéről, ami nem tetszik Arnoldnak, de a végén beadja a derekát. És itt kezdődnek bonyodalmak. Ugyanis elszólja magát, hogy ez a legdrágább bundák közé tartozik, és Mr. McMichael érthetetlen áll az eset előtt. Vége az lesz, hogy nem veszi meg bundát.
Aztán a felesége Mrs.McMichael ott marad, mivel ragaszkodik a bundához. De mivel nem fizette ki a férje neki, ezért visszakérik tőle, de ő nem adja vissza, sőt megszabadul az összes ruhadarabjától amit kidob az ablakon,és ráesik egy buszra a ruhája.Ez egy visszatérő jelenet ugyanis Arnold az aki kidobálja különböző ruhadarabokat, portás természetesen minden esetben szól telefonon, mindig rossz telefont vesznek fel, sőt van amikor rossz helyre rakják a két kagylót, mivel két telefon is van, itt a slusszpoén, az hogy amikor feltűnik, hogy nincs valami rendben,akkor nem kagylókat rakja az illető a helyére, hanem a telefonokat cseréli meg.
Amúgy kidobálós jelenetsorok közül az a legjobb, amikor Arnold hátrálva dobja ki a ruhát, pár szőnyegbe csavart bunda is megér egy misét.
Amúgy kész átjáróház lesz a kereskedés, a nerc bundáért ugyanis még visszajönnek és meg is veszi Mr.McMichael 100 fontért.
Ez egy roppant vicces darab, ahogy az előzőeket ezt is mindenkinek ajánlom, sőt ezt még hatványozottabban.
A darab maga hűtlenségről szól. A főszereplő Gilbert szájából hangzik el az a mondat, hogy "statisztikailag kimutatták a férfiak 98%-a hűtlennek, a maradék 2%-a született hazudozónak születik."
De a darabból az is kiderül, hogy ez nem csak férfiakra igaz.
A darab során kereskedés kész átjáróház lesz. Mr. Michael visszajön megvenni a nerc bundát, amit végül 100 fontért megvesz a titkármőjének, Mrs.Lawson-nak /Sue/. Csak hogy Sue visszajön a bundával hisz azt adták be nekik, hogy ez bunda nem valódi nerc. Később megjelenik a férje és őt keresi. Így kénytelen ő is elbújni, ahogy Janie is.tette, egyikük a raktárszobában, másikuk a bárszekrénybe bújik be.
Közben meg megjelenik Mr. Frencham fregatt kapitány és felesége is, aki rendszeresen elkerülik egymást.
Befut Mrs. Bodley /Maude/ is, Gilbert neje is.Aki váratlan hazaérkezik Monacoból. Ezzel mondhatni dugába is dől a férje terve. Ráadásul a neje találkozik Mrs.McMichael-el, ami hazugságok sorához vezet, szegény Arnold szívja meg ennek levét, hisz a végére nagy szoknyapecér lesz.
Amúgy ruhamizéria is egy külön szám a darabban, hisz Janie mivel teljesen meztelen bunda alatt, úgy nem mehet ki az utcára, ezért próbálnak neki ruhát szerezni, hozatnak neki, de az egyik kidobásra kerül az ablakon át, a másik pedig Maude kezébe kerül.Végül megkérik Sue-t,hogy adja oda, ő a ruháját Janie-nek.
De ez is kidobásra kerül, de aztán eljut a címzetthez végülis. De aztán Sue-nak kell ruhát találni.
Végül raktárból felhozatják a legolcsóbb bundákat, és azokat aggatják rájuk.
Még kiemelendő jelenetsor, amikor Janie széttárja többször köntösét, az első felvonás pl. így zárul, illetve visszatérő jelenetsor, amikor kimegy az erkélyre széttárja a köntösét és kiabál.
Nagy felfordulás közepette Arnold meg akarja kérni titkárnő, Ms. Tipdale kezét, de mindig megszakítja valaki.  Ez elég abszurd, ebből kiindulva elég vicces jelenetsorokat rejt magában.
A darab végére is marad slusszpoén, amit nem lőnnék le, csak annyit mondok, hogy bár egy hűtlen férjjel indul a darab, a végére szereplők zöme félrelép.
Ecsetelhetnék még további jeleneteket de akkor hosszúra nyúlva ezen írásom. Illetve mivel ez egy vígjáték, vagyis a szórakozást szolgálja nem tartom fontosnak, hogy teljes képet lássa az ember, csak lényegi dolgokat, nem más ez mint egy kis betekintés darabba.
Most már úgy hiszem érthetővé vált, hogy mitől nem bírták a nevetést abbahagyni. És ezt szó szerint kell érteni. Voltam már vígjátékokon, de ez volt legdurvább a közönség szempontjából, ugyanis többször előfordult, hogy szövet nem értettem, hisz az egész közönség hangosan derült. Ehhez hasonló élményem még nem volt. Bár voltam már hasonló jó vígjátékon, de mind közül ez viszi a prímet.
Színészekről. Vígjátékoknál már meg lehet szokni, hogy komoly szereposztások vannak.
Ez az elöző beszámolóimból is kiderül. Ez ma sem volt másképp. Nagyközönség számára ismert arcok, hangok álltak ma is színpadon.
Gálvölgyi alakította Gilbert-et. De több olyan színész,színésznő volt akit most láttam először színpadon. Szerednyey Bélát is most láttam először, és tetszett az ő alakítása is, ahogy ez csetlő-botló figurát hozta.
Bár ami leginkább megmaradt tőle, az a fentebb ruhakihajításon kívül, hogy mindig ott maradt Jaine-n a keze, hisz össze kellett fogni a bundát, mivel más nem volt rajta, vagy a zárt ajtós jelenetsor sem volt semmi.
Szerednyey mellett még Kökényessy Ágit sem láttam még színpadon, bár hangját számtalanszor hallottam, mivel Jóbarátokat és Jennifer Anistont is szeretem. Bár musical cd-n is hallottam már őt pl.a Vörös Malomban. Ahogy Szerednyey alakítása az övé is tetszett, bár az ővé ugyebár nem olyan falsúlyos szerep, legjobb jelent talán az volt tőle, amikor Mr. McMichael keresi Sue-t, ő Ms.Tipdale-től is megkérdezi, hogy látta őt avagy sem, és erre egy roppant csavaros választ ad.
Többiekről is csak jó tudok mondani. Szép kis névsor van még ugyanis hátra: Tóth Enikő, Pusztaszeri Kornél, Galbenisz Tomasz, Ladinek Judit, Barabás Kiss Zoltán, ill. Madách Musical műhely neveltje a 2009-ben végzett Ujszigeti Anna. De azért még maradt egy név, nem véletlenül, ugyanis mindenki Etus-a maradt le,
Csűrös Karola,nem más miatt,mert ő ma 75 éves, és ez alkalomból fel is lett köszöntve. Bár először meglepődtem, amikor Szirtes megjelent színpadon, és akkor derült ki az apropója a dolognak. Volt egy kis beszéd, egy kis humorral elegyítve, még élőben nem volt szerencsém Szirteshez, nem semmi egy fazon, jó néhány beszélgetést láttam már vele, illetve láttam már színházi felvételen is beszédet tartani, mindenütt roppant szimpatikus volt. Ő amúgy nem csak a színháznak az igazgatója, de ezt a darabot is ő rendezte ugyebár.
Illetve Felföldi Anikó is tartott egy kisebb beszédet, és az egész színház felállva tapsolt a végén.
Egy nagyon szép gesztus, egy nagyon szép jelenetsor. Ezzel zárnám a mondandómat.

4 megjegyzés:

  1. Örömmel olvastam a beszámolódat, segített a döntésben hogy mire vegyek jegyet szilveszterre, köszönöm:)

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy segíthettem. Szép napot!

    VálaszTörlés
  3. Épp ma este láttam a darabot, és én is úgy jöttem ki, hogy fáj az állkapcsom a sok nevetéstől. :-)
    Szerintem az eleje nehézkesen indult, olyan volt, mintha Gálvölgyinek "be kéne melegednie", de ahogy belelendült, a közönség nevetett, és lett egyre jobb a hangulat is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nehézkes kezdés még mindig jobb mint, az erős kezdés utáni gyors lejtmenet.
      De persze a legfontosabb, hogy jól szórakoztál. Kellemes napot!

      Törlés