Felemás érzések kavarognak bennem.
Először is a Robin Hood nagyon jó musical. És pont ez az ami felteszi bennem a kérdést, hogy az ilyen musical előadás miért nem találnak helyt, miért csak külföldi nagysikerű darabokat lehet színpadra vinni?!
Persze tudom van számos ok, de kockázat nélkül sosincs nyereség. Ebben a musicalben egyszerűen minden meg van ami kell egy jó előadáshoz. Humor, tánc, dráma, szerelem, kegyetlenség, harc.
De emellett nem csak klasszikus musical melódiák vannak a darabban, hanem van benne egy kis blues, egy kis rock is.
Szóval vegyes a kép.
Amikor már úton voltam a Margitszigetre, a trolin azon gondolkoztam, hogy vajon mennyivel lesz másabb Tomit majd a színpadon látni, mint a monitor mögül figyelni őt, hisz miatta döntöttem úgy, hogy megtekintem ezt az előadást. Erre meg is kaptam a választ, amely egyértelműen nagyon pozitív. De ezt egy kicsit később részletezném.
Először is magáról a helyszínről ejtenék meg pár szót. Szabadtéri színpadról beszélünk, a nézősorok folyamatosan emelkednek, én már elég magasról szemlélhettem a dolgokat. Igazából jó ötlet volt, hogy középre vettem a jegyet, mert így tágabb az a kép, amit az ember láthat, emellett annak is meg van a maga előnye, hogy nem teljesen elől ültem, bár utólag belegondolva azért jobb lett volna, ha mondjuk 7-8. sorba veszek inkább jegyet.
Ugyanis bár amikor megérkeztem jónak tűnt a dolog, láttam a színpadot meg mindent, de akkor még nem érzékeltem, hogy az emberek azért elég távoliak lesznek. De azért próbáltam annyira csak figyelni az arcokat, bár ebben nem könnyítette meg a dolgomat a füstgép, amitől volt, hogy egyáltalán nem láttam Tomit, vagy más szereplőt.
Az előadás 8 óra után kezdődött, közben változott is az időjárás, az első felvonás vége felé, vissza is vettem a zakómat, amit még az első felvonás előtt vettem le.
Keresve sem lehetett volna jobb környezetben megrendezni ezt az előadást, ugyanis a színpad mögött fák vannak, sőt oldalról is fák vették körül az ember, de hátra nézett, akkor is látott fát. Ezáltal közönség még jobban belekóstolhat a sherwoodi erdőbe, vagyis ezáltal vált tökéletessé az illúzió, mivel az ember úgy erezhette, hogy Sherwoodban van.
Először is a Robin Hood nagyon jó musical. És pont ez az ami felteszi bennem a kérdést, hogy az ilyen musical előadás miért nem találnak helyt, miért csak külföldi nagysikerű darabokat lehet színpadra vinni?!
Persze tudom van számos ok, de kockázat nélkül sosincs nyereség. Ebben a musicalben egyszerűen minden meg van ami kell egy jó előadáshoz. Humor, tánc, dráma, szerelem, kegyetlenség, harc.
De emellett nem csak klasszikus musical melódiák vannak a darabban, hanem van benne egy kis blues, egy kis rock is.
Szóval vegyes a kép.
Amikor már úton voltam a Margitszigetre, a trolin azon gondolkoztam, hogy vajon mennyivel lesz másabb Tomit majd a színpadon látni, mint a monitor mögül figyelni őt, hisz miatta döntöttem úgy, hogy megtekintem ezt az előadást. Erre meg is kaptam a választ, amely egyértelműen nagyon pozitív. De ezt egy kicsit később részletezném.
Először is magáról a helyszínről ejtenék meg pár szót. Szabadtéri színpadról beszélünk, a nézősorok folyamatosan emelkednek, én már elég magasról szemlélhettem a dolgokat. Igazából jó ötlet volt, hogy középre vettem a jegyet, mert így tágabb az a kép, amit az ember láthat, emellett annak is meg van a maga előnye, hogy nem teljesen elől ültem, bár utólag belegondolva azért jobb lett volna, ha mondjuk 7-8. sorba veszek inkább jegyet.
Ugyanis bár amikor megérkeztem jónak tűnt a dolog, láttam a színpadot meg mindent, de akkor még nem érzékeltem, hogy az emberek azért elég távoliak lesznek. De azért próbáltam annyira csak figyelni az arcokat, bár ebben nem könnyítette meg a dolgomat a füstgép, amitől volt, hogy egyáltalán nem láttam Tomit, vagy más szereplőt.
Az előadás 8 óra után kezdődött, közben változott is az időjárás, az első felvonás vége felé, vissza is vettem a zakómat, amit még az első felvonás előtt vettem le.
Keresve sem lehetett volna jobb környezetben megrendezni ezt az előadást, ugyanis a színpad mögött fák vannak, sőt oldalról is fák vették körül az ember, de hátra nézett, akkor is látott fát. Ezáltal közönség még jobban belekóstolhat a sherwoodi erdőbe, vagyis ezáltal vált tökéletessé az illúzió, mivel az ember úgy erezhette, hogy Sherwoodban van.
A 3 főszereplő egyén Robin, William, és Lady Mariann már az első jelenetben megjelenik.
Ez a filmből ismert jelenet, amikor William-et /Veréb Tamás/ elkapják a katonák, és leakarják vágni a kezét, de előbb Mariann, majd később Robin avatkozik közbe. Természetesen Gisborne és az emberei elpucolnak. De már előre szaladtam, mert van egy elég hosszú prológ a darabban, először is egy fohász, majd a darab bevezető szövege amit a szerzetesek adnak elő, akik mesélik a történetet, és többször előkerülnek a darab során.
Ez a filmből ismert jelenet, amikor William-et /Veréb Tamás/ elkapják a katonák, és leakarják vágni a kezét, de előbb Mariann, majd később Robin avatkozik közbe. Természetesen Gisborne és az emberei elpucolnak. De már előre szaladtam, mert van egy elég hosszú prológ a darabban, először is egy fohász, majd a darab bevezető szövege amit a szerzetesek adnak elő, akik mesélik a történetet, és többször előkerülnek a darab során.
William megmentése után jön "Félsz" egy kis prózai közjáték /Robin, Mariann/ után.
Kicsit féltem attól, hogy vajon milyen lesz Kovács Áron, de végül is olyan so so benyomást keltett bennem. Azért az látszódik, hogy nem egy profi, és hogy nem színházi ember. De végül is elég jó Robint hoz, és "Félsz"-t is jól hozta le. Nincs egy nagy extra hangja, és elég rekedtesnek hangzott, de összeségében pozitív csalódás számomra mindenképpen Áron.
Kicsit féltem attól, hogy vajon milyen lesz Kovács Áron, de végül is olyan so so benyomást keltett bennem. Azért az látszódik, hogy nem egy profi, és hogy nem színházi ember. De végül is elég jó Robint hoz, és "Félsz"-t is jól hozta le. Nincs egy nagy extra hangja, és elég rekedtesnek hangzott, de összeségében pozitív csalódás számomra mindenképpen Áron.
Ez az első dalremek a darabban, mind a dal, mind a dalt megelőző prózai jelenet is pazar alkotás.
Most prózából idéznék pár sort: "Meghalni semmi....""Ki lesz gazdagabb egy birtokkal ha végül még is győzünk?!" "Holtukban is ölnének, pedig ugyanabba a földbe kapárják el...."
A végén a zeneszerzőt, Szomor Gyurit idézte meg a kiáltásával.
Következő jelenetben Notthingham bírót láthattuk már, akit Forgács Péter alakított.
Én nagyon örülök, hogy láthattam színpadon is Forgács Pétert, ugyanis azért ő elég jelentősen beírta magát a magyar musical történelembe, bár ha róla van szó, azért általában nekem Michael Knight ugrott be egyből, mivel egyrészt ezen nőttem fel, másrészt itt jóval előbb láttam, mint egy színházi felvételen. De szerintem ez mindenkinél meg van. Rékasi Károlyt pl. Borostyánhoz kötöm.
Forgács Péternak jól állt ez a szerep, jól hozza a gonoszt, minden hájjal megkent, mindenre elszánt figura. Tökéletes kontrasztja a csavargóknak. De ez egy olyan téma, amit igen fontosnak tartom, és Szépség és a Szörnyeteg is ecsetel, hogy a rossz nem az akit rossznak mondanak, hanem pont a másik fél, aki mindenre képes, és semmi szent neki.
És ahogy az anti figurák általában itt is meg van, az hogy végsőkig elmegy, csak hogy megőrizze a hatalmát, még akkor sem adja fel, amikor megtudja, hogy Richárd visszatért.
Bár őszintén megmondva számomra ez a darab érdekes, hisz a Robin Hood feldolgozásokban benne szokott lenni János Herceg, aki átveszi a király helyét, itt viszont maga Notthingam bírója veszi át Richárd helyét. Illetve ami még érdekes, hogy a dajka is hiányzik Júlia mellől, helyette egy szobalány van, pedig a nem éppen karcsú dajka igen jó karakter Robin feldolgozásokban.
Ezután jön William dala, na ez a döbbenet volt. Ma büszke lehetek magamra, mert nagyjából kiürítettem magam, nekem ez nem könnyű, mert mindig jár az agyam, de most nem akartam semmiről sem lemaradni, így inkább csak figyeltem az ilyen kulcs daloknál meg hatványozottan.
Ugyebár még a beszámoló elején írtam, hogy választ kaptam a bennem felmerülő kérdésre.
Egyszerűen döbbenetes volt, nem hiszem, hogy szavakkal le lehet írni, amit átéltem ennek a dalnak hallgatása közben. Tomi páratlan tehetség, abszolút bizonyította, hogy nagy jövő előtt áll. De nem csak ebben a dalban, hisz azért Williams is az egyik főszereplő, igen fontos szereplő, akinek nem merül ki ebben a dalban a szerepe.
Most prózából idéznék pár sort: "Meghalni semmi....""Ki lesz gazdagabb egy birtokkal ha végül még is győzünk?!" "Holtukban is ölnének, pedig ugyanabba a földbe kapárják el...."
A végén a zeneszerzőt, Szomor Gyurit idézte meg a kiáltásával.
Következő jelenetben Notthingham bírót láthattuk már, akit Forgács Péter alakított.
Forgács Péternak jól állt ez a szerep, jól hozza a gonoszt, minden hájjal megkent, mindenre elszánt figura. Tökéletes kontrasztja a csavargóknak. De ez egy olyan téma, amit igen fontosnak tartom, és Szépség és a Szörnyeteg is ecsetel, hogy a rossz nem az akit rossznak mondanak, hanem pont a másik fél, aki mindenre képes, és semmi szent neki.
És ahogy az anti figurák általában itt is meg van, az hogy végsőkig elmegy, csak hogy megőrizze a hatalmát, még akkor sem adja fel, amikor megtudja, hogy Richárd visszatért.
Bár őszintén megmondva számomra ez a darab érdekes, hisz a Robin Hood feldolgozásokban benne szokott lenni János Herceg, aki átveszi a király helyét, itt viszont maga Notthingam bírója veszi át Richárd helyét. Illetve ami még érdekes, hogy a dajka is hiányzik Júlia mellől, helyette egy szobalány van, pedig a nem éppen karcsú dajka igen jó karakter Robin feldolgozásokban.
Ezután jön William dala, na ez a döbbenet volt. Ma büszke lehetek magamra, mert nagyjából kiürítettem magam, nekem ez nem könnyű, mert mindig jár az agyam, de most nem akartam semmiről sem lemaradni, így inkább csak figyeltem az ilyen kulcs daloknál meg hatványozottan.
Ugyebár még a beszámoló elején írtam, hogy választ kaptam a bennem felmerülő kérdésre.
Egyszerűen döbbenetes volt, nem hiszem, hogy szavakkal le lehet írni, amit átéltem ennek a dalnak hallgatása közben. Tomi páratlan tehetség, abszolút bizonyította, hogy nagy jövő előtt áll. De nem csak ebben a dalban, hisz azért Williams is az egyik főszereplő, igen fontos szereplő, akinek nem merül ki ebben a dalban a szerepe.
A dal maga is páratlan, a szövege pedig Miklós Tibor zsenialitásáról árulkodik. Ez a szöveg mondhatni páratlan sokféle musicalekkel találkoztam, olyanokkal is amik fájdalmak fejezik ki, kevés ehhez hasonló dal van. Bár másféle fájdalmat fejez ki, de a francia Mozart Je dors sur des roses dala ami hasonlóan jó.
A dal közben urrá lett rajtam a döbbenet, és teljesen összeszorult a gyomrom, mivel ennek a dal szövege a "vesémig" hatott, de ezt szerintem az egész publikumról el lehet mondani. Mivel ahogy mondtam, ennek a dalnak olyan páratlan szövege, és mellé olyan zenéje, amire roppant nehéz elképzelni azt, hogy bárkinél is elmaradt a dalra való reagálás.
Következő dal már a megszületett Csuklyás Robinról, Robin Hoodról szól, dalt különféle életképek szakítják meg, az egyik ilyen közjáték igen csak felnőttnek való pikáns jelenetsor, bár az is magában hordozta a humort.
Az előbb szereplő hiányosságokról beszéltem. Ezzel szemben, a darabban megtalálhatóak filmekből megszokott jelenetek: vándorcirkusz ill. Mariann megjelenése álruhában a táborban.
És ha már Mariann, akkor most róla róla beszélnék. Na hát Andrádi Zsanett /továbbiakban Zsaki/ miatt is bánom nagyon, hogy nem ültem előrébb, nagyon megnéztem volna őt közelebbről, de azért így sem volt semmi. Azt kell mondjam, hogy nagyon jó Lady Mariann volt, sőt nevezhetjük tökéletesnek. Az emberben kialakul egy kép Lady Mariannról, ezt Zsaki lehozta. Egyrészt baromi jó hangja van, a darabban Tomi mellett ez róla mondható el. Másfelől a prózai jelenetek is tetszettek Zsakival. Nagyon jó választás, hogy ő lett Lady Mariann, hisz a színpadon egy elbűvölő szépséget láthattunk.
A dal közben urrá lett rajtam a döbbenet, és teljesen összeszorult a gyomrom, mivel ennek a dal szövege a "vesémig" hatott, de ezt szerintem az egész publikumról el lehet mondani. Mivel ahogy mondtam, ennek a dalnak olyan páratlan szövege, és mellé olyan zenéje, amire roppant nehéz elképzelni azt, hogy bárkinél is elmaradt a dalra való reagálás.
Következő dal már a megszületett Csuklyás Robinról, Robin Hoodról szól, dalt különféle életképek szakítják meg, az egyik ilyen közjáték igen csak felnőttnek való pikáns jelenetsor, bár az is magában hordozta a humort.
Az előbb szereplő hiányosságokról beszéltem. Ezzel szemben, a darabban megtalálhatóak filmekből megszokott jelenetek: vándorcirkusz ill. Mariann megjelenése álruhában a táborban.
És ha már Mariann, akkor most róla róla beszélnék. Na hát Andrádi Zsanett /továbbiakban Zsaki/ miatt is bánom nagyon, hogy nem ültem előrébb, nagyon megnéztem volna őt közelebbről, de azért így sem volt semmi. Azt kell mondjam, hogy nagyon jó Lady Mariann volt, sőt nevezhetjük tökéletesnek. Az emberben kialakul egy kép Lady Mariannról, ezt Zsaki lehozta. Egyrészt baromi jó hangja van, a darabban Tomi mellett ez róla mondható el. Másfelől a prózai jelenetek is tetszettek Zsakival. Nagyon jó választás, hogy ő lett Lady Mariann, hisz a színpadon egy elbűvölő szépséget láthattunk.
A cirkusz jelenet meglehetősen mulatságos, amely középpontjában természetesen Robin és Mariann áll.
Robin bohócként szerepel a jelenetben, de Mariann előtt egy pillanatra felrántja a maszkot. Ezután kezdődik a duettjük ami meglehetősen mókás, mert különféle dolgokat vágnak egymáshoz. Mindketten roppant gyerekesek és ez adja meg a helyzet komikumát, a dalt egy prózai rész vált fel, amely végén elcsattan egy csók Robin és Mariann között, pontosabban mondva Robin csókot rabol, mivel Mariann visszautasította.
A második felvonásban a nászéjszakai jelenet előtt van Mariann-nak egy érdekes kérdése Robin felé:
"Te tényleg mindig az ellenkezőjét teszed annak, amit kérek tőled?" Erre Robin válasza: "Mert mindig az ellenkezőjét kéred annak, amit tenni szeretnék." Ez tökéletesen lefedi ezt a helyzetet is.
"Te tényleg mindig az ellenkezőjét teszed annak, amit kérek tőled?" Erre Robin válasza: "Mert mindig az ellenkezőjét kéred annak, amit tenni szeretnék." Ez tökéletesen lefedi ezt a helyzetet is.
Ezután jön a darab szerelmes duettje. Ez a duett is mutatja, hogy milyen jó musicalhez van szerencsénk. Ugyanis ez a dal nagyon jó, nagyon szép kis duett. Amely nem egy szimpla szerelmes dalnak indul, de a végére az lesz.
A legszebb sorát idézem a dalból: "Édes dallam ébressz száz csodát."
Ezt élőben hallani Zsakival hatalmas élmény volt, de felvételről hallgatva ezt a dalt sem kis élmény.
És még mindig nincs vége az első felvonásnak. Két dal van még hátra. Az egyik csavargó blues,
ez egy kis dal, szórakoztató kis melódia. Ez előtt a dal előtt van egy prózai rész szintén filmből ismert jelenettel, amikor szétosszák pénzt.
Ezt élőben hallani Zsakival hatalmas élmény volt, de felvételről hallgatva ezt a dalt sem kis élmény.
És még mindig nincs vége az első felvonásnak. Két dal van még hátra. Az egyik csavargó blues,
ez egy kis dal, szórakoztató kis melódia. Ez előtt a dal előtt van egy prózai rész szintén filmből ismert jelenettel, amikor szétosszák pénzt.
A dal ugyanúgy indul, mint az előző, vagy egy hegedűs elkezd játszani, aki végig húzza is talp alávalót.
Ez a dal nekem különösen tetszett, a dal elején Szomor Lilla énekel, aki szintén egy üde színfoltja a darabnak a gyönyörű hangjáva, Tomi társul hozzá a dalban egy kicsit később, aztán végén az egész színpad. Hallottam én már dalokat hazaszeretetről, amik jók voltak, és tetszettek, ez pedig ahogy mondtam különösen is tetszett.
Második felvonás. Itt jelenik meg Tuck barát Gesztesi Károly, na ez egy érdekes karakter, egy részt a szöveget azt nem elmondta, hanem felolvassa, de azért amiket mond az végül is jó.
Bár összességében túl komolytalanak tűnik ez a karakter, végül is egy igazán normális dalt sem kapott.
De még a megjelenése előtt a második felvonás egyből egy dallal kezdődik, még pedig Robin, Nottingham bírója, Mariann részvételével, ők három különféle bástyákon vannak. Ezek az emelvényeket használják is még ebben a felvonásban.
Bár összességében túl komolytalanak tűnik ez a karakter, végül is egy igazán normális dalt sem kapott.
De még a megjelenése előtt a második felvonás egyből egy dallal kezdődik, még pedig Robin, Nottingham bírója, Mariann részvételével, ők három különféle bástyákon vannak. Ezek az emelvényeket használják is még ebben a felvonásban.
Ez a dal roppant hatásos volt a színpadon az említett 3 bástya miatt, de amúgy is egy nagyon jó dalról van szó. Ez is az a dal, ami egyből nagy megtetszett nekem.
Ezután a dal után lép színpadra Tuck barát aki hozza magával a vidámságot, nem semmi monológja van, ami azt illeti, isten alkudozik ebben a kis magánszámban, amivel csempész még egy kis humort az előadásba.
Ezután a következik a szólója, ami bordal névre hallgat. Ez az egyetlen dala a darabban, és ahogy mondtam korábban nem éppen egy jó dal ez, legalábbis én így gondolom, ugyanis ha megnézzük, hogy többi szereplőnek milyen dalok jutottak akkor ütközik ki ez a legjobban, de végül is összességében véve azért hallgatható dal, de semmi extra. Annyi megjegyzésem van a dalhoz, hogy premieren ez a dal volt ráadásban, és akkor maga a zeneszerző Szomor Gyuri kezdte el énekelni a dalt.
Borozás után jön Nottingham és Gisborne duettje. Na ez egy rockos dal, de emellett roppant látványos dal, ez a musical leglátványosabb része, ugyanis a színpad lángol. Emellett dal közben igen komoly tánc is van, persze ez már más daloknál is meg volt, de a látvány ennél a dalnál hág a tetőfokára..
Úgy kell elképzelni ezt a jelenetet, hogy a színpad két szélen áll két bástya az egyikben van Nottingham bíró, a másikban Gisborne. Míg ugyebár kettejük között igen komoly tér van, amit táncosok töltenek ki, itt komoly koreográfia is van.
Érdemes volt nézni, hogy mit is csinálnak táncosok, bár azért nem ez az egyetlen dal ahol volt tánc, természetesen, de itt egyfajta kulcsszerepet kapott.
Ezután már vészesen közeleg a darab a vége. Nottingham bírója egyre kegyetlenebb, és közli Mariannal, hogy elveszi, amire ő nemet mond, mire ő puszta kegyetlenségben megölet pár foglyot. Ezután következik Zsaki szóló dala a Hány élet veszne el? Erre is nehéz szavakat találni. Egyszerűen elképesztő maga a dal, a szöveg és mellé Zsaki ott léte és éneke ez együtt nagy nagyot szólt. Amúgy ez is mutatja milyen nagyszerű musicalről van szó. Hisz a 3 főszereplő igen komoly szólókat kapott.
Nottingham bírónak végül is sikerül elérnie, hogy igent mondjon neki Mariann, de az esküvő már nem igazán jön össze neki. Ráadásul Robin is jelenik, és legyőzi a bírót és katonáit, és magával viszi Mariannt, akik ízibe egybe is kelnek.
A félsz repríze előtt van egy prózai rész, amikor Robin Hood megkérdezi, hogy ki tart vele Notthinghambe, Williams egyből jelentkezik, és amit akkor mondd, az tetszett az egyik legjobban. .
Borozás után jön Nottingham és Gisborne duettje. Na ez egy rockos dal, de emellett roppant látványos dal, ez a musical leglátványosabb része, ugyanis a színpad lángol. Emellett dal közben igen komoly tánc is van, persze ez már más daloknál is meg volt, de a látvány ennél a dalnál hág a tetőfokára..
Úgy kell elképzelni ezt a jelenetet, hogy a színpad két szélen áll két bástya az egyikben van Nottingham bíró, a másikban Gisborne. Míg ugyebár kettejük között igen komoly tér van, amit táncosok töltenek ki, itt komoly koreográfia is van.
Érdemes volt nézni, hogy mit is csinálnak táncosok, bár azért nem ez az egyetlen dal ahol volt tánc, természetesen, de itt egyfajta kulcsszerepet kapott.
Ezután már vészesen közeleg a darab a vége. Nottingham bírója egyre kegyetlenebb, és közli Mariannal, hogy elveszi, amire ő nemet mond, mire ő puszta kegyetlenségben megölet pár foglyot. Ezután következik Zsaki szóló dala a Hány élet veszne el? Erre is nehéz szavakat találni. Egyszerűen elképesztő maga a dal, a szöveg és mellé Zsaki ott léte és éneke ez együtt nagy nagyot szólt. Amúgy ez is mutatja milyen nagyszerű musicalről van szó. Hisz a 3 főszereplő igen komoly szólókat kapott.
Nottingham bírónak végül is sikerül elérnie, hogy igent mondjon neki Mariann, de az esküvő már nem igazán jön össze neki. Ráadásul Robin is jelenik, és legyőzi a bírót és katonáit, és magával viszi Mariannt, akik ízibe egybe is kelnek.
A félsz repríze előtt van egy prózai rész, amikor Robin Hood megkérdezi, hogy ki tart vele Notthinghambe, Williams egyből jelentkezik, és amit akkor mondd, az tetszett az egyik legjobban. .
A lényege az, hogy akkor amikor az apját felkötötték, semmit sem csinált, mert félt , de azóta mindennap bánja, hogy nem tett semmit akkor.
És ezért áll Robin mellé, mivel gondolja úgy, hogy most van itt az ideje annak, amit annak idején elmulasztott, vagy is, hogy kiálljon és harcoljon a szabadságért.
És ezért áll Robin mellé, mivel gondolja úgy, hogy most van itt az ideje annak, amit annak idején elmulasztott, vagy is, hogy kiálljon és harcoljon a szabadságért.
Közben a Richárd király hazaérkezik, amiről Nottingham bírója is tudomást szerez, és bérgyilkosokat küld ellene, csak hogy a terve kudarcba fullad, mivel William közbelép, és szembeszáll bérgyilkosokkal, és ekkor szerzi a halálos sebet.
Nászéjszaka igen jó kis jelenet, amiből a humor sem hiányozhat.
Maga a dal amit énekelnek a szerelmesek, az nem más, mint Játék volt repríze. Az "Édes dallam..." itt is elmaradhatatlan, de azért szöveg változott hisz ez már teljesen más jelenet, mint ami az első felvonásban volt.
És erről jut eszemben, van egy intim jelenet az első felvonásban, amikor Zsaki fürdik *kis vámpírok bálja feeling* , eközben Robint üldözik a katonák és utána nem tudom hova bújni így is gyorsan beugrik a kádba, és ott bújik el.
Aztán amikor kijön a kádból, mond egy vicces dolgot Robin "nagyon kellemes meglepetés ennyi év után, hogy így megnőttél"
Ezután jön a végkifejlet. Ami a William tragikus halálával zárul, aki végülis az igazi hős lesz.
De mindezek előtt a bíró végleg elbukik, de még akkor sem adja fel, amikor király megjelenik, és a király katonáival akarja megöletni Richárd királyt. Ami a végső és végleges bukást jelenti számára. Bár elmenekül a helyszínről ugyan, de nincs hová futnia.
És erről jut eszemben, van egy intim jelenet az első felvonásban, amikor Zsaki fürdik *kis vámpírok bálja feeling* , eközben Robint üldözik a katonák és utána nem tudom hova bújni így is gyorsan beugrik a kádba, és ott bújik el.
Aztán amikor kijön a kádból, mond egy vicces dolgot Robin "nagyon kellemes meglepetés ennyi év után, hogy így megnőttél"
Ezután jön a végkifejlet. Ami a William tragikus halálával zárul, aki végülis az igazi hős lesz.
De mindezek előtt a bíró végleg elbukik, de még akkor sem adja fel, amikor király megjelenik, és a király katonáival akarja megöletni Richárd királyt. Ami a végső és végleges bukást jelenti számára. Bár elmenekül a helyszínről ugyan, de nincs hová futnia.
William halála, ahogy az élete, ez is tökéletes volt, és ez a repríz, vmi elképesztő, teljesen libabőrös lettem, ahogy énekli, hogy "nincs bennem harag".... az vmi elképesztő volt. Ez a dal rövid, de a szöveg igencsak mélyre ható. Nem véletlenül énekli Robin Hood a fináléban "és hogy volt egy srác akin a halál sem győz". Ez a mondat tökéletesen visszaadja William létét, aki nem félt a haláltól, aki teljesen megtisztulva lépett át a túlvilágra, ahol a szüleivel találkozhat, akik vigyáznak majd rá. Talán így lehetne ezt legjobban összegezni, bár nehéz ezt szavakban megfogalmazni.
Az utolsó jelenet már a jövőben játszódik, ahol Little John meséli el a maga módjának Williamnak, Robin és Mariann gyerekének a múlt történéseit. Ez mutatja meg igazán azt, hogy mennyire tartotta Robin Hood Williamet, az árva fiút.
És már csak nagy csoportos finálé maradt hátra, amely Robin utolsó dalának a ráadása.
De azért a ráadás sem maradt el, ezen az estén a Csavargó Blues volt a ráadás-dal. Aminek örültem, hisz jó kis dalról van szó, bár őszintén megmondva nem rajongok a blues műfajért, de azért a műfajnak van hallgatható dalai is, mint pl. "Pocsolyába léptem" kezdetű.
De visszatérve röviden a dalra, azért is jók az ilyen dalok, mert ekkor már nincs meg a színészekben az a feszültség ami az előadás alatt egyértelműen meg van, ezért is van meg a ráadásoknak külön varázsa.
Az utolsó jelenet már a jövőben játszódik, ahol Little John meséli el a maga módjának Williamnak, Robin és Mariann gyerekének a múlt történéseit. Ez mutatja meg igazán azt, hogy mennyire tartotta Robin Hood Williamet, az árva fiút.
És már csak nagy csoportos finálé maradt hátra, amely Robin utolsó dalának a ráadása.
De azért a ráadás sem maradt el, ezen az estén a Csavargó Blues volt a ráadás-dal. Aminek örültem, hisz jó kis dalról van szó, bár őszintén megmondva nem rajongok a blues műfajért, de azért a műfajnak van hallgatható dalai is, mint pl. "Pocsolyába léptem" kezdetű.
De visszatérve röviden a dalra, azért is jók az ilyen dalok, mert ekkor már nincs meg a színészekben az a feszültség ami az előadás alatt egyértelműen meg van, ezért is van meg a ráadásoknak külön varázsa.
Végülis Tomi szereplése csillagos ötös. Ahhoz képest, hogy milyen fiatal, felnőtteket meghazudtoló érettséggel csinálta végig a szerepét. Teljesen át lehetett érezni a helyzetét, a gondolatait, az érzéseit. Teljes mértékben átadta a közönségesnek ezeket az érzelmeket, és ez nagyon fontos, mert az ok, hogy olyan dalokat énekelt, amiután az ember tíz ujját megnyalja, de ez felelőséggel is jár, hogy az ember elhiggye azt amiről énekel. És Tominak elhittem mindent.
De összességében kivéve Tuck barátot a karakterek nagyon is hihetőek, és átadtak azokat az érzéseket, amik benne voltak a dalokban. Bár Áron prózai teljesítményét eléggé egysíkúnak itélem meg, bár ő nem profi színész, így nem is meglepő, hogy nála ez jelenti a negatívumot.
Még a darab zenéjéről írnék le egy gondolatot. Nagyon tetszett. Jó, szép, hallgatható dalok voltak benne, ráadásul több stílusban, pár őszintén megmondva én szeretem, ha egy musical zeneileg inkább egy síkra épül, bár azzal nincs gond, ha egy-egy szám erejéig, más-más stílus is bekerül az előadásba, így itt sem volt problémám ezzel. Ami pozitívum, hogy a dalok többsége teljesen önálló, reprízek azért vannak benne. Van egy egész rövid Félsz repríz, szerelmi duett repríz /Nászéjszaka/, William dala repríz /William halála/.
Nálam ez nagyon nagyon pozitívum. Hisz engem pl. zavar, hogy vannak olyanok darabok amik "2-3" dallamra épülnek csak, és az kiséri végig a musicalt, ilyen pl. az Operaház fantomja is. Bár abban musicalben szenzációs dalok vannak, azt nem szabad elfelejteni, és szeretem is a musicalt, ez a része zavar magának a zenés műnek.
Remélhetőleg jövőre visszatér a Margit-szigetre a darab. És akkor újból ott leszek, és megnézem majd.
De összességében kivéve Tuck barátot a karakterek nagyon is hihetőek, és átadtak azokat az érzéseket, amik benne voltak a dalokban. Bár Áron prózai teljesítményét eléggé egysíkúnak itélem meg, bár ő nem profi színész, így nem is meglepő, hogy nála ez jelenti a negatívumot.
Még a darab zenéjéről írnék le egy gondolatot. Nagyon tetszett. Jó, szép, hallgatható dalok voltak benne, ráadásul több stílusban, pár őszintén megmondva én szeretem, ha egy musical zeneileg inkább egy síkra épül, bár azzal nincs gond, ha egy-egy szám erejéig, más-más stílus is bekerül az előadásba, így itt sem volt problémám ezzel. Ami pozitívum, hogy a dalok többsége teljesen önálló, reprízek azért vannak benne. Van egy egész rövid Félsz repríz, szerelmi duett repríz /Nászéjszaka/, William dala repríz /William halála/.
Nálam ez nagyon nagyon pozitívum. Hisz engem pl. zavar, hogy vannak olyanok darabok amik "2-3" dallamra épülnek csak, és az kiséri végig a musicalt, ilyen pl. az Operaház fantomja is. Bár abban musicalben szenzációs dalok vannak, azt nem szabad elfelejteni, és szeretem is a musicalt, ez a része zavar magának a zenés műnek.
Remélhetőleg jövőre visszatér a Margit-szigetre a darab. És akkor újból ott leszek, és megnézem majd.
Aki még nem ismeri a darabot, de felkeltettem az érdeklődést, annak javaslom nézem meg ezeket a videókat:
http://www.youtube.com/results?search_query=Robin+Hood+Margitsziget&aq=f
http://www.youtube.com/watch?v=dEnvehyBTmg
Fotók: Szűcs-Szabó Marianna
