Rómeó és Júlia musical - Operettszínház

Egész jó volt Rómeó és Júlia szép karácsony második napjának délutánján.
Még úgy is, hogy fenekestül fel is fordult a szereposztás, de ez teljes mértékben pozitívum. Janza-Csengeri párosra nem számítottam, ahogy Dettire sem, mindkettő örömmel töltött el. Ezt leszámítva az új szereposztás kapott helyt darabban, bár érdekesség, hogy Mercutio eredetileg Szabó Dávid volt, szóval itt pont fordítva történt a változás a régi szereplőt váltotta az új.
És ő volt az leginkább pozitív meglepetéssel  szolgált vagyis Brasch Bence, hisz 
Mercutio szerepe komoly kihívás, de ő ezt remekül meg oldotta, nem egy Bereczki Zoltán aki a hátán ezt vitte a darabot, nálam nem éreztem a pluszt, de hiányt sem, és ez fontos. Alapvetően meg volt benne az a játékos ami ehhez a szerephez kell, táncban sem éreztem elveszetnek pl., énekkel sem volt semmi gond, a halála is tetszett, bár az a jelenet számomra túl hatásvadász teli vérrel, ez egyértelműen nézőknek szól, hisz évezredek óta ez vonzza az embereket, gondoljunk csak gladiátorokra vagy vámpírtörténekre. De ahogy előadta azt teljesen rendben volt, de Zoli vagy éppen Eyzen rátudott tenni még egy lapáttal, ezért is beszéltem pluszokról.
Benvolio (Gömöri András Máté) Ennek a karakternek nincs sok szerepe, de igazából ő a legnagyobb vesztese történetnek, aki "szeme előtt" hallnak meg a barátai. Ezért alapvetően egy hálás szerep is, hisz ez némi könnyedséget ad, de alapvetően mindennek meg van a nehézsége, ő egy nagyon hű barát, akiben ott a segítőkészség, sokat mondó az a jelenet, amikor Rómeóval elfut a számonkérés után, miután már száműzték. Itt mondjuk nem igazán értettem, hogy Rómeó anyja mit akar a Herceggel, mert nem csúszott térden előtte, és nem úgy tűnt mintha kérlelte volna, ez egy kicsit lyukas pont lett. Szólója jó volt, az elején éreztem bizonytalanságot de rendben volt.
A leveles dolog viszont visszataszító, érdekes pl. az első felvonásban ott van Péter, a Dajka szolgája, itt nem tudtak ragaszkodni az eredeti drámához? Mert az ok, hogy nincs Halál, de attól még szerzetes lehetett volna, bár hozzáteszem, hogy az eredeti darabban szimbolikus az hogy Halál összetépi a levelet, hisz ott a szerzetes, aki nem tud bejutni Mantovába, mert Pestis pusztít, ez amúgy szerintem darab azon hibájából fakad, hogy túlzottan is gyors menetben zajlanak a jelenetek, erről később egy picit részletesebben írok.
Tybalt (Karányi Péter) is alapvetően jó volt, és ez nagy szó, mert ha valakit tönkretettek a darabban akkor az ő. Felcserélni a dalait értelmetlen teljesen, olyan ez mintha a levegőbe "beszélt" volna, hisz az egyik dalnak előzménye kellett volna lenni, a másiknak meg következménye, ez pont fordítva volt, ezért volt a káosz. Egyszer láttam nagyon közel is Tybalt-ot mindent elárult az arca, hogy milyen gyűlölet is van benne.
A báli jelenetben volt egy kis változás a végén egész pontosan. Ez hasonlít a felújított francia darabra, igaz ott más a koncepció, a lényeg az hogy megáll az idő, és Tybalt feldönti dühében a párokat akik táncolnak, Rómeó és Júliát is feldönti a magyar darabban, ez mutatja az igazán, hogy mennyiben eltérő a személyisége a francia változattól, ahol nem sikerül ledönteni a két szerelmest, és térdre rogyik, vagyis ott egy tehetetlen Tybalt-ot láthatunk, és ez a Tybalt sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a magyar változat.
Ugyanis Tybalt kesergése jelenik meg, még pedig Júlia elvesztése miatt, előbb Paris majd Rómeó miatt érzi, hogy a helyzete lehetetlenné vált, de itt még nem bosszú ideje jött el, mint a magyar a darabban, ha nem az önvizsgálat ideje, hogy miért lett ilyen, erről szól a "belém égett", és pont ezért való ide, és nem a második felvonásba. De ha nem is nézzük ezt teljesen logikátlan ez a csere, hisz az első felvonásban nem történik semmi, majd a másik felvonásban ezután megy bosszút állni, ha ebből koncepcióból indulunk ki, akkor Tybalt egy dühöngő őrült, aki előre mentegetőzik a tettei miatt, pedig nem erről van itt szó.
Két anya (Janza Kata és Csengeri Ottilia) azt hozta amit várni lehetett tőlük, ez tényleg az ő szerepük. Gyűlölet hatalmasat szólt.
Ez nem egy egyszerű dolog, mivel ez egy összetett érzelem, így úgy előadni, hogy az át is jöjjön, az nagyon komoly kihívás, de itt hideg futkosik végig az ember hátán.
Capulet úr is jó volt, bár én őt alapvetően öregnek tartom ehhez szerephez (eredendően is), de passzol bele.
Csuha Lajos nem játszik nagy szerepeket, de azokat nagyon jól oldja meg. Báli jelenet nagyon tetszik nekem, ahogy mondja Tybaltnak, hogy ne csináljon jelenetet, ezzel teljesen kontrasztban áll amikor Belle apját a szórakozott, öreg feltalálót. A szólóját hiányoltam, erről később.
Párisz. Őt Szerényi Laci formálta meg, megjelenése tökéletes volt azt kell mondjam, olyan ahogy az ember elképzeli Párist, viszont a lánykérésnél vagy a párbajnál hangban nem igazán jött be nekem, voltak olyan részek, ahol kimondottan úgy éreztem, mintha Homonnay-t akarná másolni, bár ebben lehetek tévedek, de van a fejemben a kép és azzal összevágott amit láttam, viszont Téboly alapvetően jó volt, érdekesség, hogy ez Mercutio dala volt az eredeti előadásban. Még az előadás halottam tőle az Elfújta a szélből dalokat, azok után vártam, hogy láthassam, de nem volt olyan átütő, mint amire számítottam.
Escalus. Nagyon vártam, hogy láthassam újból György-Rózsa Sándort, de amolyan felemás érzéseim vannak vele kapcsolatban. Egyrészt probléma, hogy róla is lemaradtam sokszor a nézőhelyem miatt.
Másrészről énekben nem nyűgözött le, ami meglepett, hisz Saigonban fantasztikus volt, ott gyönyörűen énekelte a Bui-Doi-t. de amúgy is sokkalta erősebbnek éreztem abban a szerepben. Bár alapvetően nem volt rossz sem, prózában sokkal jobb volt meglátásom szerint, de a plusz az hiányzott.
Lőrinc barátra kíváncsi voltam, mert úgy véltem, hogy ezt a szerepet pont Szomor Gyurinak találták ki, és a számításom bejött, bár a Mit ér a hit nekem kissé furcsa, valahogy nem így él a dal fejemben, és azt ezt követő Bűnösre is ez elmondható. Mit ér a hit alapvetően egy megtört ember dala, viszont voltak részek amikben túl erőteljesnek éreztem Gyurit, Monte Cristo is beugrott ott hirtelenjében nekem pl. De alapvetően ez egy nagyon jó alakítás, és talán pont a fájdalom miatt lett ilyen erőteljes. 
Dada. Nem véletlen, hogy az ilyen szerepeket Nádasi Veronika szokta megkapni, nagyon illik rá amúgy. Ő nem kimondottan kedvencem legalábbis hangban, de nagyon jól játszik, ez is ma bebizonyosodott. Szeme tűzben égett nagyon szép volt.
Júlia. Ez volt viszont a legszebb meglepetés. Volt szerencsém hallgatni már Dettit, de főszerepben még nem láttam, ez merőben más, és ő tényleg jó volt, egyrészt van egy gyönyörű hangja, ami sajátos, nekem Cécilia Cara az abszolút angyal, ő meg az abszolút tündér mondjuk. Elejétől a végéig jó volt, nagyon jó. Az ő belépője a Gondolj házasságra, ez a darab egyik jelenete volt számomra, teljesen máshogy volt előadva, ahogy mondjuk dvd-n láttam anno, pedig pl. ott is Kata volt az anya. Nagyon jól működött ez a hármas. Aztán szerelmes lett, majd jött a gyötrődés, ezek mind nagyon hiteles pillanatok, továbbra is a Pacsirta marad a kedvenc jelenetem, szép kis jelenet volt, bár más erősségei voltak ennek a résznek, mint amiket korábban láttam.
Amit sajnálok, és egyben nem is értek, hogy lemaradtam a fináléjáról (ami sajnos ülőhelyemnek is betudható). Mivel a színpad azon részét nem láttam ahol a két szerelmes meghalt. És ezt komoly hibának tartom, hogy miért nem lehetett ezt úgy megoldani, hogy minden szögből lehessen látni. Hallani hallottam, de kíváncsi lettem volna Detti előadására, az ő szereplését így is teljesnek értékelem, mivel kiadta a teljes ívet a Júliája.
Rómeó. Ez kellett a darabnak, még pedig fiatalság amit Veréb Tomi személyében is megkapott.  olt jó oldala is ülőhelyemnek mert máskor jó közelről szemlélhettem a szereplőket. Tomi szemében pl. láttam a csillogást még a darab elején, az meg is adta az alaphangot. Voltak momentumok amik nagyon tetszettek, pl. a Jogod nem volt, azt nagyon jól oldotta meg, ez az a pillanat amikor már egy teljesen más Rómeó van a színen, és ő ezt át is adta. A másik a Pacsirta, a dalban van egy olyan rész, amikor Júlia maradást kér Rómeótól, erre ő komoly dirr-durral lekapja az ingjét és megint ráveti magát Júliára. Nagyon tetszett ez a rész. Erkély jelenetben nekem jobban tetszik az eredeti verzió amiben nincs szöveg, ahogy meglepődik Júlia, emellett nem tetszik a gúnyolódás ami magyar verzióban meg van a darabban, hisz Rómeó úgy adja ezt elő mintha nem is gondolná komolyan, legalábbis egy kezdi a dalt, ez is csak egy példa az elrontott rendezésre, de ebbe ne szeretnék most belemenni. Ahogy abba sem a "Miért fáj?" miért nem a szívem csücske, de alapvetően ez is jól szólt, Tomi feltöltötte a dalt azzal, az amire hivatott volna eredendően, egy világban helyét kereső rossz tapasztalatokkal rendelkező ifjú tárult a nézők szeme elé, nem pedig egy bohém,  megcsömörlött fiatal, amely erendően szerepelt a magyar előadásban.
Amíg még fontos, hogy Júlia kapcsán említett ív itt tisztán látható volt, az első felvonásban a szerfelett szórakozás, vágyakozás, gyötrődés, szerelem, addig a másik felvonásban pont a szerelemből és házasság fakadóan megkomolyul Rómeó, és ez látható volt az arcán, sajnos a párbaj utáni számonkérésnél szintén sok mindenről lemaradtam, de a lényeget láttam, és az tetszett "tőletek származott e szörnyű tett, bűnünk közös vétek."
Viszont Tomi még az út elején jár de jó úton jár a játék a drámai vénájában fakadóan nagyon jó,
hangban nálam Damien nyerő teljes mértékben, erre ez az előadás is rádöbbentet, de ez nem baj, különböző művészeknek különböző képességeik vannak, és ő nálam inkább Cyril (Benvolio)-ra hasonlít akinek hasonló erősségei vannak. De nekik is nagyon szép hangjuk van és ez a legfontosabb. :)
Hatalmas köszönet ezért a Rómeóért, és azoknak is akik megadták a lehetőséget, hogy ezt láthassa a nagyérdemű, köztük én is.
 A darab kapcsán ami negatívumként hatott nekem, hogy olyan érzésem volt, hogy darálják a darabot, daloknál ez különösen problémásnak éreztem, hogy mire fel ez a nagy segítség, illetve jelenetek egymásba olvadása, erre mondtam is példát, de a szeme tűzben eleje és vége sem tetszik igazán, egy szóló attól szóló, hogy egy valaki van a színpadon, bár jól elgondolás volt a franciáknál, hogy Júlia színpadra került egy táncos formájában, ez itt sem lett volna rossz.
Végezetül érdekesség, hogy nálunk messze a legsikeresebb ez a darab, a franciáknál ahogy említettem felújítást is megérte, de az hamar megbukott, ennek meg vannak az okai, pl. az akkoriban futó Mozart L'Opéra Rock (ami szintén mestermű), Cécilia Cara hiánya (Joy Esther egyrészt idős volt a szerephez, bár szerintem jól játszotta, de hangban kevés volt, míg Cécilia egy földre szállt angyal volt), végezetül a darabban eszközölt drasztikus változok: ezekből írtam is beszámolómba, a magyar előadás első felvonásáról elmondható, hogy szinte egy az egyben vígjáték, ez nálam negatívum is, túlzottan is erőltették ezt, addig a franciák átestek ló túlsó felébe, gyakorlatilag semmi humor nem maradt az előadásban, ezt nem nevezném rossznak, csak sokkal nehezebben érthető, és mondjuk ez a műfaj alapvetően a fiatal lányokat vonzza, akik többségének ez túl magas. Anno ezt hetekig boncolgattam másokkal pl. "Gondolj házasságra" reneszánsz vidámsága itt átalakul keserű valósággá és Capuletné szólóvá, hogy a nő elkerülhetetlen sorsa a házasság (ez amúgy telitalálat végtére is XV. században vagyunk), aztán Tybalt kapott pluszt dalt, ez által jobban tekinthetünk a belsejébe, Mercutio is kapott egyet (Máb királynő). Vagyis alapvetően komplett jellemrajzot kapunk az előadásban, amit én nagyon tudok értékelni, sokkal inkább, mint a magyar darabban láthatunk

"Gyűlölet" átkerült az első felvonás elejéről a másodikra, ez nálam nem egy nyerő húzás, mert megszakít egy ívet, az Erkély jelenet, Lőrinc baráttal való találkozás az ő meggyőzése, Dada érkezése Rómeó válasza miatt, és az esküvő, e közé áll Gyűlölet. Bár az okát értem, a magyar darabban nem szerepel Halál, mint az említettem, ezért nehéz a gyűlöletet színpadra vinni, annyi komolytalansággal ami az első felvonásban van még nehezebb, ezért került ide ez a dal úgy vélem, másfelől és az a szomorúbb, a párbajnak sincs felvezetője, mert "Belém égett"-nek semmi köze hozzá. Ezt azért tartom fontosnak mert az eredeti előadásnak van egy kerete, ami ez a dal, "Bűnösök" ad.
Ezáltal ez a keret megszűnik, hisz ez a dal Verona kiegészítője, annak a folytatása, és ezért sem tetszik a módosítás.
"Mi lesz az ár" kapcsán, engem az a koncepció zavar, hogy Capuletné felülről kéri Capuletet, aki lenn van a színpadon, olyan ez nekem, mintha a semmibe beszélne.
Illetve nem tudom mire vélni az amit Montaguené tesz a Herceggel, az eredeti darabban, itt kérleli kétségbeesetten, hogy ne száműzze Rómeót, ez viszont nem tudom mi, de ezt a dvd-n sem értettem.
Az igen nagy negatívuma az előadásnak bizonyos jelenetekben a modernizálás, ennek már maga az akasztófa is része, vagy éppen az érfelvágás, de vannak egyenesen olyan jelenetek, amiket végképp nem lehet hova tenni bál alatt egyféle bazári képet láthatunk gólyalábbal, tűzdobálókkal, ez nálam a legalja szint, mert az egyik (első?) vv finálét juttatja eszembe amit anno sajnos láttam.
Illetve az egész Lehetsz király box zsákokkal rap betéttel, egy rossz vicc. Aminek szintén nincs helye egy ilyen darabban. És egyszerűen nem értem mi szükség van az ilyen durva hatásvadász elemekre, mert egy vv-nél megérti az ember, amely alapból Mariana-árok alján fekszik, de egy olyan darabnál amely Monte Bianco tetején nyugszik mi szükség van ilyenekre, ez érthetetlen.
Szerintem kérónak (darab rendezője) valami feltűnési viszketegsége van, hogy neki mindenből valami újat kell csinálnia, pedig nem kell. 
És akkor kellemesebb téma a kosztümök amik alapvetően egész jók kék-vörös ellentét a magyar darabban is jelen van, de az különösen tetszik amikor fehérben vannak pl., illetve itt is vannak csillogó ruhák, amit francia felújításnál is tapasztaltam, bár nem az a szint, de azért érdekesség.
Maga a színház élő élmény ez ma is bebizonyosodott, xy jelenet teljesen más milyen volt, mint a ami fejemben, hisz hiába láttam dvd-n két változatot, hallgattam több hanganyagot, és maradt meg a fejemben egy kép, ez az előadásban más hogy lett előadva, volt olyan amikor az ének prózába ment át mondjuk, de prózában is voltak különbségek, de ez nem negatívum szerintem, hisz ez adja meg az adott előadás különlegességét.
Mercutio halálnál eredetileg az a végszó: "Féltelek, megfogsz őrülni." A magyarban: "Féltelek, az igazat utat járd." Ez is mutatja, hogy a magyar fordítással vannak problémák, persze nem könnyű a fordítás, de pl. ledöbbentem, hogy Rebeccanál a Jégmosolyban alig van eltérés. Itt amúgy azért probléma, mert a "meg fogsz őrülni" az egy megfogható konkrétum, az "igazi út" meg nagyon nem az. De a konkrétum hiányzik az "Óh, magas ég"-ből is pl. Az eredetiben benne, van hogy az emberek miért ölik egymást, itt az hiányzik. Persze érthető a dal miről szól, de én alapvetően jobban szeretem ha valami konkretizálva van. Ezeket persze nem olyan nagy dolgok, mint pl. ami lett J'ai peur-al, amiről már beszéltem.Bár a magyar előadásban 2. felvonással is vannak komoly problémák. Vannak jelenetek amikre nem lehet panasz, Párbajra gondolok (bár dalszövegbeli túlzások, és a korábban említett sok vér nagyon nem jön be) itt, de a Pacsirta is jó, bár az ilyen jeleneteket nehéz is lenne elrontani. Viszont a komolyság ebben a felvonásban is a szőnyeg alá került. Olyan két darab nem szerepel a magyar előadásban amik meghatározóak. Capuletnek van egy szólója "Van egy lányom" címmel, illetve Rómeó halála, amely elképesztő és katarzis csúcsa, totális ürességről szól, és itt jön be Miért fáj problémája, amelynél 100%-ra állítom, hogy 2. felvonásra írták a szövegét, mert J'ai peur másról szó, és ha azt hitelesen fordítják, akkor nem tudták volna Rómeó halálához berakni.Mondjuk nehéz eldönteni, hogy ez vagy az akasztás e a jobban felháborító dolog, vagy az utána történő érfelvágás.
Ráadásul teljes kontrasztot ad Júlia dalához, akinél a dolog nem ilyen egyszerű, nem pusztán ürességről van szó, ő dühös is alapvetően az osztrák és felújított francia változatban látható, hogy Júliának van egy komoly dühkitörése a dal alatt, nekem az kimondottan bejött Marjan az aki egyszerűen elképesztő, de Lukas is, színészileg elképesztő amit Rómeó halálánál látunk az ahogy megérkezik, de még távol a kriptától, de nyújtja a kezét a reménytelenül, na ebben minden meg van. És bizonyítéka, hogy lehet, úgy pluszt belevinni a darabba, hogy az jó is legyen. Amúgy nem véletlen az átfedés, a franciák felújításokhoz sok mindent az osztrákoktól vettek át, Verona repríz, a finálé, de a bál is alapvetően ide sorolható. És az ami magyar előadásban elvétve akad csak sajnos, de ilyen szereplők mellett igen is van jövője az előadásnak, és meglátjuk mennyi ideig húzza még, ez a magyar musical történelmi darab, hisz idén jövőre már 10 éve, hogy műsoron, és ezt kevés darab mondhatja el magáról, hogy folyamatosan ott van. Tavaly is volt jubileuma a a darabnak akkor francia szerző lányát és az eredeti Rómeót is meghívták, nem sokára meg 10 éves jubileumi előadásra kerül sor amúgy, amely biztosan érdekes lesz, ahogy ez az előadás is kuriózumnak számított a szereposztás okán. 
Meg van az oka, hogy miért kezdtem azzal, hogy egész jó, én alapvetően maximalista vagyok, jó pár feldolgozásban láttam már ez a történetet, és hitelességet fontosnak tartom, mert anélkül az egész nem ér semmit. Számomra ez annyira fontos, hogy két főszereplőt személyes példaképeimnek tekintem. És ez nálam nagy szó, mert én az életből merítem akikre felnézek.
De pont az egyik feldolgozás döbbentett rá, egész pontosan az anime sorozat, hogy ennek a történetnek a lényege egy mindent elsöprő szerelem, az ugyanis merőben eltér a drámától, de átadja az őszinte, tiszta szerelmet,, amelyet két ártatlan fiatal egymás iránt érzett, és hogy ők jelentik a Reményt, és ezeket a gondolatokat összességében a darab is alátámasztotta.
Összegezve a rendezés kapcsán a véleményem nem változott , de lesz akik miatt vélhetően újból megnézem a darabot, és jobb helyről, hogy teljes képet kapjak.
                                                          

Én, József Attila - Madách Színház

Ma este a Madách Színházban jártam és az Én, József Attila darabot néztem, most először, még a tv felvételt sem néztem meg eddig, így alakult.
Őszintén megmondva felemás érzéseim vannak, ahogy a darab elkülönült két felvonásra úgy az én érzéseim.
A darab első felvonása kevésbé tetszett, bár prózai részekkel nem volt problémám, zenével már annál inkább, mély pontot a Tiszta Szívvel jelentette, amit merényletnek is nevezhetünk joggal a Költő ellen, mert hogy a színpadkép és maga a dal is 90-es évekbeli fiúbandák (BSB és társai) korát idézte.
Egy dalt ismertem már korábban a darabból az Áldalak búval vigalommal-t, ez is kissé felemást élményt adott számomra, ebben az is benne lehet, hogy Muri Enikőt most hallottam életemben először, mivel tehetségkutatók nem az én világom, bár olvastam róla rosszakat, komolyabb probléma nem volt vele (bár az is igaz, hogy már jó pár előadás a háta mögött van, és ez segíti az embert), szólója jobban sikeredett, mint ez a duett véleményem szerint.
A főszereplő, József Attila viszont telitalálat, nem vagyok Viktor rajongó, Anna Kareninában tetszett, a Fantomban nem, ez a szerep viszont nagyon az övé, abszolúte. Nagyon jól hozza József Attila karakterét, és ami a legfontosabb, hogy közel is hozza az emberekhez a Költőt, megpróbálja értetni, hogy mi is zajlott le benne, mindehhez nagyon szép hang is társult, és a prózában előadott versei is nagyon szépek voltak.
A második felvonás nekem minden téren jobban tetszett ugyanis zeneileg jobbnak tartom, másrészt Flóra személye sem mellékes. Gallusz Niki nagy kedvencem, őt mindig öröm látni, és már szerencsére többször volt hozzá szerencsém élőben is, de a mai este az igazán különleges volt, ez érte el a legnagyobb hatást nálam.
Mária Magdolnaként még nem láttam, az még ennél is nagyobb élmény lehet majd, de ez sem volt semmi.
Ha egy szót kellene használnom tündöklés lenne, mert valósággal tündökölt Niki a színpadon, mint egy igazi dáma, különösen végére igaz. De ami nagyon fontos. Zeneileg az est fény pontja az ő szólója volt számomra a fénypont, végig libabőrös voltam, elképesztő volt, annak ellenére, hogy hangja másképp szólt, mint amit korábban hallottam tőle, de ez nem negatívum, hanem pozitívum, mert nagyon egyszerűen lenyügőzött. Amikor már elhagytam a színházat, akkor támadt az az érzésem, hogy tehetném visszatekerném ezt a pillanatot újra meg újra és visszanézném megannyiszor.
Ahogy az előadás vége is ahol Márta és Flóra duettben adja elő az Áldalak búval, vigalomalt, az nem volt semmi amikor Niki elkezdte énekelni, egyszerűen fantasztikus volt, nem is véletlen, hogy számomra ő az egyik HANG, és itt körvonalazódott bennem a korábban leírt dáma gondolat. Ez a duett jobban tetszett, mint a darab elején lévő.
Újfent bebizonyosodott, hogy nincs kis szerep, maximum rossz színész, mert jó színész elkápráztatja a közönséget, ahogy Niki tette ezt ma este.

Mellékszereplők is hozzátették magukét, ők is ismertek a Madáchba járók számára, hisz sok darabban lehet találkozni velük, akik viszont nem járnak oda (sűrűn) ők filmekből ismerhetik őket, hisz szinkronizálnak is.
Nagyon fontos, hogy a darab nagyon hiteles, látszik, hogy az alkotók nagyon beleásták magukat József Attila életébe, hogy ezáltal pontos képet kaphasson a publikum, és ez a legfontosabb, hisz mielőtt bármit elkezdünk vizsgálni, a hitelességét kell megnéznünk, hisz lehet valami szépen becsomagolva, ha a tartalom ami mögötte van az hamis. Prózai és zenei részek aránya is rendben van, a versek természetesen prózában is elhangoznak benne, ez sem mellékes dolog,
A másik kulcsszó az üzenet, hisz hiába nyerünk betekintést valakinek az életébe, ha az nem szolgál valamivel a néző számára, de ahogy a legtöbb darab ez is szól a ma emberének, nem csak azért mert szerelem egy létező dolog, hanem ennek velejárói is ugyanúgy ott van, kétségbeesés, az elhidegülés, a csalódás.
Az már megint más kérdés ezeket ki hogyan viseli, hisz ez az ami személyfüggő, ezért is különleges az emberi sors, hogy mások vagyunk bár vannak hasonlóságok, lehet hasonló személyiségünk, érhetnek ugyanolyan hatások, és tanulhatunk mások esetleges hibáiból és életéből, ezek mind fontos dolgok.Amit még fontosnak tartok, hogy nem szoktam negatívumokat írni, de nem akarok hazudni.
Ami szerintem még komoly probléma volt, hogy dalok jó része tömeg dal volt, és én magam nem éreztem ennek szükségességét, ez ugyanis komolyan elvett bizonyos dalok drámaiságából, bár a zene sem stimmelt mindenütt, ahogy ezt korábban írtam. A darabban koreográfiával csak a fenn említett Tiszta szívvel-ben van igazi probléma, amúgy nem lehet rá panasz. Kosztümök is rendben vannak teljesen.
Mindent összevetve nem véletlen, hogy most is telt házzal fut a darab, illetve a végén az állótaps a színházban (nem csak egyes sorokban), hisz nem lehet minden tökéletes, ahogy az élet titkai is az apróságokban rejlenek, ezt a darabot is azokért kell megbecsülni. Nem tartom kizártnak, hogy még egyszer megnézem, természetesen Nikivel.

IV. Vadas Gála

Múlt hét vasárnap a Vadaskert Iskola részére rendezett jótékonysági gálán vettem részt immáron másodszor.
Új év, új helyszín, továbbra is Budán de jócskán lentebb volt Klauzál művházban a Campona szomszédságában.
Gála műsor idén is sok rétű volt a fellépőket és dalokat is tekintve.
Először is fellépőkről. A gálát az iskola diákjai indították még pedig dalokkal, elhangzott a Zene a Valahol Európábanból, amit a Napoleon Boulevard slágere, a Legyetek jók ha tudtok követett, majd egy dobszóló vetett végett a blokknak. Ez egy nagyon jó ötlet volt a szervezőktől, megérintette az embert, megadta a kellő löketet délután, de mindez nem jöhetett volna azok nélkül akik betanították a gyerekeket, köszönet nekik és azoknak is akik odaálltak a színpadra.
Majd jött a bevezető, és következő dalok, eladók felsorolása. És már az elején szembesült azzal az ember, hogy vannak hiányzók, de úgy vélem, hogy ez benne van, hisz egy ilyen sok szereplős produkciónál csoda kellene, hogy mindannyian ott legyenek.
De jöjjenek a dalok: Borszéki Éva és Schupp Gabriella - Hétvégi motorozás, majd Makrai Pál énekelte az Evitaból a  Csillagfény tüzes éjjelén című dalt, a blokkot Jenei Gábor zárta Viva Espana című dallal.
Már ez a blokk is komoly példa a sokszínűségre egy pop sláger, egy musical, és egy örökzöld.
De az előadókról. Schupp Gabit még nem halottam de kellemes meglepetés volt, ahogy ez a többi eladóra is elmondható a blokkban, igaz Évához már volt szerencsém tavaly ugyanitt, róla később beszélnék.
Külön élmény volt Makrai Pál-t hallani élőben, aki egy élő legenda ebben a műfajban, elég ha annyit mondok , hogy ő az eredeti magyar Javert. Mondjuk dal is újdonság igaz, hogy a filmet láttam, de nagyon régen, magyarul meg Evita világhírű szólójához volt csak szerencsém eddig. Igazi kellemes, sláger hangulatú dal ez.
Ezek után Jenei Gábort is halhattam élőben, akiről már olvastam, és láttam róla felvételeket, de élőben most először hallhattam, ez is egy komoly élmény volt. Ezen a délutánon ő volt reflektorban, neki jutott a legtöbb dal, és egyben ő adta a mediterrán részét délutánnak..Gyönyörű hangja van, amely engem fiatal Csengeri Attilára emlékeztet, bár lehet ezzel csak én vagyok így.
Következő blokk dalai: Török Tamás - Flying to the Moon (Frank Sinatra),
Máthé Beáta - Vannak ocskább dolgok (Grease), Makrai Pál Okosabban kéne élni (Apostol),
Budai Márton Egy csippetnyi ész (Rudolf)
Ezek is szép produkciók voltak, ebből a blokkból az első dalt emelném ki, az eredeti dal is kiváló és Török Tamás szájából is nagyon jól szólt, igazi régi jazz-es hangulatot teremtve ezáltal.
Ezután egy rövid zenei blokk jött: Schupp Gabi - Money, Money  (Abba) és
Oláh Dániel - You Are My Destiny (Paul Anka)
Két nagyon szép produkció volt. Gabi szólóban is szépen szólt, Oláh Dániel elképesztő volt a dalválasztása nem mindennapi, oly annyira nem, hogy számomra ismeretlen volt a dal, bár nem kizárható, hogy hallottam korábban, de az ember olyan sok dalt hall, hogy akarva akaratlanul is felejt, és sajnos ez a jó dalokra igazán igaz, azok amiket meg elakarni felejteni, azokra meg még 10 év múlva is emlékszik.
Ő róla azt érdemes tudni, hogy az esemény főszervezője, Rakota Mónika a saját felfedezettjének tekinti őt, és joggal is lehet büszke rá, hisz emlékezetes dolgot hozott létre ezen a délutánon.
Az első rész a végéhez közeledett, egész pontosan a záró blokkhoz.
Dalok: Budai Márton - It's Not Unusual (Tom Jones),  Jenei Gábor - Quando, Quando,
Veréb Tamás - Don't stop me now (Queen), Csengeri Attila -Egy éjszaka Bangkokban (Sakk)
Budai Márton is kellemes meglepetés volt, gyönyörűen szólt tőle a Tom Jones dal, én magam nem vagyok Jones rajongó, de neki is akad olyan dala ami azért alapmű, ez is annak mondható, az első dala a Csippetnyi ész egy igazi revü dal a Rudolf musicalből, azt is szépen énekelte.
Veréb Tomit most hallottam élőben először nem magyar nyelven, Queen klasszikust szólaltatott meg, korábban ennek a dalnak az előadásért egy versenyen a zsűritől megkapta a legjobban előadott dal elismerését. Ez sok mindent elmond. Érdekes volt mivel élőben még nem volt szerencsém Tomi ezen oldalához igazán, inkább komoly dalok amiket tőle hallottam, de pont ezen a gálán egy éve a Donna a Hairből ami ehhez hasonló élményt nyújtott, bár az egy musical dal, ez meg pop sláger. Összegezve az élmény új volt, de mindenképpen jó.
Majd Csengeri Attila is színpadra lépett, őt sem hallottam még élőben, így ez is új élmény volt, de összességében ez is jó volt
Róla nem hiszem, hogy bármit kellene mondanom előjáróban. Viszont felemás érzések keringtek bennem, ugyanis a hangját furcsállottam és később ki is derült, hogy ez nem volt véletlen, ugyanis Csengusz betegen vállalta el ezt a produkciót, amiért le a kalappal előtte. Amit még kiemelnék, hogy hangosítással akadtak kisebb-nagyobb problémák délután folyamán, ezt azért említem itt, mert ennél dalnál volt olyan, hogy a háttérzene/ének igen hangos volt, amit jelzett is Attila dal közben, és orvosolták is problémát, amiért külön köszönet jár. 
Második rész egy hosszabb zenei blokkal kezdődött: Jenei Gábor - Love Story,
Máthé Beáta - A szóban forgó dal, Bajor Zsuzsa - Zucherro (Rita Pavone), Jenei Gábor - Sorrentoi emlék, Ódor Cintia, Csengeri Attila - Holnap hajnalig
Pontosabban fogalmazva hosszabb lett volna, de volt egy kis közjáték a 3. dalnál, ugyanis nem a Zucherro csendült fel, és eltartott egy darabig (4 percig) amíg orvosolták a problémát, egy ilyen malőr kínosnak kínos, de benne van, hisz sok dal hangzik el egy ilyen eseményen.
Szép dalok, produkciók voltak ezek is. Bajor Zsuzsa által előadott Rita Pavone dal is ilyen volt, ráadásul eredeti nyelven olaszul, ami cseppet sem könnyű, ezért jár is a maximális respekt.
Spamalotra már készülök jó ideje, de még nem láttam, így külön élmény volt ebből musicalből hallani egy dalt, bár ezt utólag mondhatom el, mert a helyszínen nem tudtam hova tenni a dalt, bár abban biztos voltam, hogy már hallottam.
Jenei Gábor az utolsó dala előtt el is búcsúzott és megköszönte a lehetőséget, azért jó látni ezt, és máshol is ezt láttam, hogy ilyen alázattal állnak oda a művészek, tiszta szívvel és nem nagy arccal, pedig azért vannak olyanok akik lenne mire, de ők megmaradnak szerénynek, és ezzel sokak szimpátiáját vívják ki.
Következő blokk dalai: Ágoston Máté - Üres Szék, Üres Asztal, Budai Márton - Come On Let's Go  (Ritchie Valens), Kálmán Heni - Szerelemhez nem kell szépség
Üres szék, üres asztal olyan volt aminek lenni kellett keserédes, de még is gyönyörű, ez utóbbi az előadót dicséri. Come On Let's Go meg visszarepítette az embert időben jó 100 évvel, igazi swing hangulatot varázsolt.
Következő blokk dalai: Reith Ferenc - Mit ér egy hang (X faktor, You Raise Me up átdolgozás)
Ódor Cintia - Nem vagyok én apáca (Zalatnay Sarolta)
Veréb Tamás és Borszéki Éva - Féltelek (Szolnoki Péter és Auth Csilla)
Diószegi Kiki - El nem múló vágy (Vámpírok Bálja)
Előjáróban annyit mondanék, hogy kedvenc dalom a You Raise Me up, amit a legjobbnak is tartok.
Ezt a feldolgozást nem ismertem, mert nem szeretem a tehetségkutatókat, így ismeretlen volt, de utána jártam, hogy mi is ez pontosan, ez már átdolgozás, hisz az eredeti szöveghez semmi köze nincs ehhez. Az eredeti szöveg a tiszta szeretetről szól vagyis a szerelemről, ez viszont egészen másról, összetettebb ez a dalszöveg, amiről mindenki eldöntheti, hogy jó e avagy sem, nekem az eredeti az igazi, különösen a refrén a vége tetszik "To more than i can be". Na de ennyit magáról a dalról, ezt azért fontosnak tartottam.
Azt kell mondjam, ez volt a délután egyik fénypontja nem csak a dal fentebb említett vonatkozásai miatt, hanem az előadó miatt is, Reith Feri gyönyörűen szólaltatta meg ezt a dalt. És érdekes volt, ahogy a dal közben az iskola diákjai felléptek a színpadra mellé, ez is hozzátett az egész produkció különlegességéhez.
Ódor Cintia szép szólót adott elő, majd jött egy gyönyörű szép duett.
Tomi és Éva duettje rendkívüli volt, 90-es évek egyik legszebb duettjét énekelték nem is akárhogyan.
Jó volt látni Tomi egy új oldalát is élőben, mert inkább komolyat láttam, ez pedig színtiszta romantika volt.
De Borszéki Évát is megilleti dicséret nagyon szép hangja van, már tavaly is tetszett a gálán, de ez az érzés idén sokkal intenzívebb volt. Nagyon összeilletek ők ketten a színpadon hangban.
A következő blokk dalai:
Orbán Gábor - Kiss (Tom Jones)
Ódor Cintia - Mr. Alkohol (Koncz Zsuzsa)
Tóth Jonathan - Per te (Josh Grobsan)
Mondhatom, hogy a gála végére forrósodott fel igazán, ez a blokk ez előzőhöz hasonlítható.
Alaphangot Orbán Gábor adta meg ehhez egy Tom Jones dallal, továbbra sem lettem Jones rajongó, de az ilyen dalok fontosak, mivel hangulatot teremtenek, és még is szépen szólt.
Nagyon jó volt, különösen a Per Te-t emelném ki egy újabb olasz dal olasz nyelven, de most egy férfi torkából, elképesztő egy élmény volt, ez megint egy olyan dal választás ami mindennek mondható csak egyszerűnek nem, amiben igen könnyű belebukni, de Jonathan nem bukott, hanem szárnyalt, ez az egyik produkció ami kiemelkedett a délután folyamán.

Ezek után már csak finálé maradt, amelyhez foghatót még nem láttam, teljes meglepetés volt, sok mindenre számított de erre nem, hisz finálé általában egy sláger szokott lenni, ehhez képest a fináléra maradt az est legkomolyabb dala, a Szegény Gazdagok záró dala, nem halottam még ezt a dalt, de a dalszövegben benne volt a darab címe, hát ez egyszerűen fantasztikus volt. Veréb Tomi és Borszéki Éva adta elő ill. a végén az összes fellépő becsatlakozott, komoly mondandód tanulságot kapott így ez a délután.  És a legfontosabb, hogy Tomi azt oldalát is megmutatta, amely miatt ő annyira tehetség, ugyanis roppant komollyá tud változni, nagyon drámaivá, és az ilyen dalokhoz ez elengedhetetlen, hisz egy dalt "bárki" eltud énekelni, de előadni már jóval kevesebben tudják, olyan módon, mint Tomi meg csak egy szűk réteg, akiknek ez a vérükben van.
Ez még korábbi Féltelek duett-et is felülmúlta, egyszerűen teljesen libabőrős voltam a dal alatt.
Ilyen az amikor gyönyörű hangok találkoznak a megfelelő dallal. 

Megosztanék pár dalt, ezeket úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes meghallgatni, 
saját felvételem:
https://soundcloud.com/szinido/reith-ferenc-hang-you-raise-me-up
https://soundcloud.com/szinido/vereb-tamas-borszeki-eva-feltelek
https://soundcloud.com/szinido/vereb-tamas-borszekieva-szegeny-gazdagok
https://soundcloud.com/szinido/jenei-gabor-viva-espana
Videók: http://www.youtube.com/results?search_query=vadas+g%C3%A1la&search_type=videos&search_sort=video_date_uploaded

Végezetül nem maradt más, mint köszönetet mondani a szervezőknek, különösen Rakota Mónikának, aki megálmodta az eseményt, és fellépő művészeknek is, aki szívvel álltak oda, nem kapni, hanem adni akartak, és adtak is sok szépet. Köszönöm!
Az esetleg elírásokért előre is elnézést kérek!