2015. október 29., csütörtök

Halloween MusicalPlusz 2015 - 50.

Legutolsó Musicalpluszon is ott voltam nagy élmény volt, ez a musical érdekes volt, egész jó volt fellépő gárda, különösen Kamarás Máté érdekelt, nem kimondottan kedvencem, de vele nem lehet színházban találkozni, és azért élvezet őt hallgatni. Meg hát amilyen konferansziét levágott pár éve itt a pluszon az felejthetetlen volt.
Összességében voltam már jobb MusicalPluszon, de nem volt ez rossz sőt nagyon is jó volt.
És azért számomra volt egy komoly meglepetés, talán akitől legkevésbé vártam az volt a legjobb mondhatni legalábbis számomra, ez amúgy pont így volt évekkel ezelőtt Máté esetében tőle nem számított sokra, aztán még is lenyűgözött, most Peller Károly volt az aki rendesen meglepett, őt az operettek világából ismerem, és pontosan is nem gondoltam volna, hogy ő majd musicaleket fog énekelni, és hogy énekelte, egyszerűen elképesztő volt. Negatívum úgy hogy kb., hogy voltak helyek ahol úgy éreztem, hogy elcsúszik, végül is elcsúszik, alapvetően nem lett ebből gond, nyilván nem ilyen dalok van szokva, és azért vannak olyan dalok, amikben azért elég éles váltások vannak, és azokat le is kell reagálni, összességében viszont abszolúte jó az élmény. Az el nem múló vágy végén volt ilyen úgy emlékszek pl., de az a dal nagyon jó volt, ott különösen azt éreztem megéli dalt, drámaibb részekben pl. nagyon komoly átéléssel adta, elsőre fura is volt egy picit, de ez abszolút nem rossz, Sakkban Frederick szólója a Szegény kissrác panasza. Szörny szólója nagy kedvencem, és az pont ezért fontos is számomra is, de ott is lenyűgözött, a végén az Egérkirály dala már egy könnyed dal volt tőle, de láthatóan élvezte. Úgy hogy azt kell mondjam musicalekben nagyon szívesen látnám ilyen nagyívű dalok pazar előadása után.
Igaz volt és van ilyen szerepe, az Isten Pénzében volt szerencsém hozzá ott is pozitív meglepetés volt, de az egy dalos szerep abból azért nehezen indultam ki, de tényleg megérdemelne több lehetőség is a műfajban.
És akkor jöjjön a konferanszié, aki most Posta Viktor, tényleg szórakoztatta a népet, és talán ő vette a legkomolytalanabbra figurát, a dalaiba azért beletett mindent, mondjuk már azt hittem, hogy magyarul nem fog énekelni, de a nap egyik fénypontja hozzá fűződik, ez az abszolút őrültség, egy Herbert Valcert, amit hárman adtak elő, Szemenyei Jani és Kamarás Máté ráadásul ő németül énekelt, mondjuk a végére azért maradt egy kis magyar, de a legjobban az tetszett amikor Jani odaszólt hozzá, hogy na akkor most japánul, nyilván ezzel tudjuk, hogy arra utalt, hogy Máté Japánul is énekelt különböző darabokban, sőt még anno Magyarországon is, legalábbis rémlik, hogy láttam tőle valamit a youtube-n ez ügyben.

2015. október 25., vasárnap

Sakk - Magyar Színház

Ez is azon darabok között volt, amiket megszerettem nézni, és most sor került rá. Amit igazából bánok az az, hogy eddig kétszer mutatták be nálunk, de mindkét esetben West End előadást vettük át, de nem ugyanazt, mivel Tháliában anno még színházi darab ment, addig ez egy musical koncert, ez egy 2008-as találmány. Ebben az a hiba, hogy bár Angliában népszerűbb volt az előadás, de Broadway darabnak komoly magyar vonatkozásai vannak, magyar dalokkal, ez sokkal inkább való lenne magyar színpadra szerintem. Talán egyszer ezt is megéljük, jó lenne.
A darab maga nagyon jó, több olyan dal is van benne, amit ismerhet az ember, de azok is jók amik viszont nem ide tartoznak, pl. szovjeteknek van egy dala, Molokov dala, ami nagyon tetszett, az ilyen úgynevezett mozgalmi dalokban tényleg tudott az egykori SZÚ. Nem is tudnék gyenge dalt mondani a darabból, sőt hát inkább másik oldalra billen, de akkor nézzük szereplőként.
Nehéz volna megoldani, hogy ki az előadás legjobbja, nagyon jó művészek játsszák a szerepeket, elég ha arra gondolunk, hogy mondjuk egy Török Anna a mellékszereplők között van.

Akire kíváncsi voltam, és már rég hallottam énekelni, akkor is csak a neten, az Szemenyei János, aki az amerikai világbajnokot, Frederick-et alakította nagyon jól, bár az éneklése volt számomra, de azt nem mondanám, hogy rossz volt, mert tényleg lubickolt ebben a szerepben, és a szólója Szegény kissrác panasza, kiváló volt, olyan átélés volt ebben dalban, hogy azt leírni nem lehet, ezért is volt kissé fura bizonyos részein dal, de tényleg itt átjönnek szereplők érzései, és ez fontos, mert elénekelni bármit lead, az más amikor érzelmeket ad bele az ember, ezért szeretik sokan Lara Fabiant is pl. De prózában is nagyon jó volt, illetve neki van egy ilyen gúnyos, szókimondó természete ami ezért alapvetően tetszett, még hát elég szemét módon is viselkedett bizonyos helyzetekben, de pl. riporter szerep pont ezért állt jól neki, hisz oda pont ez kell.
És akkor az ellenlábasa Anatoly, aki érdekes helyzetben van, és méltán megmutatja, a korszak k-európai sportolóját, a győzelmen kívül más nem fogadható el. Ezt a szerepet Egyházi Géza alakította kíváncsi voltam rá, mert fellépéseken már láttam, de színházban még nem hiszem, hogy láttam, bár Macskákban lehet, hogy igen, de az az előadás annyira nem jött be, hogy beszámolót sem írtam le.
Forog a kerék nagyon jó volt, bár igazából a Himnuszt vártam, és az nem feltétlen az volt amit vártam, ez a dal nagyon megmaradt bennem, mert évekkel ezelőtt Kamarás Mátétől hallottam egy Musicalpluszon, ettől független jó volt a dal és szépen énekelte Géza, csak tényleg nálam ez így jött le.
Aztán Florence, ő az aki magyar lány a darabban, de még 56-ban elhagyta az országot és Angliába ment. Neki van alapvetően legszomorúbb sorsa, bár ha jól megnézzük igazából négy főszereplő egyikével sem cserélne az ember. Őt Sári Évi alakította igen jól, alapvetően tetszett az alakítása, mondjuk ő szinte végig színpadon van, úgy hogy nincs is könnyű dolga. De viszont szép dalai vannak, azt mindenképpen el lehet mondani.

Viszont Anatoly felesége, Svetlana csak 2. felvonásban jelenik meg, őt Kecskés Tímea alakította ő elképesztő volt viszont, nála teljesen kijött az a plusz amit az ember hallani szeretne. Igazából első dala nagyot szólt, de az abszolút hidegrázás, az Forog a kerék repríz volt, amit ő kezdett el. Nagyon érdekes egy karakter, mert nagyon odatette magát, így kell kiállni és harcolni a szeretett férfiért, de azért is érezhető, hogy szenved belül.
Mellékszereplők is jók voltak már Bíró (Kiss Ernő Zsolt) az elején megadta az alaphangot pl., ő tetszett és Molokov (Molnár Erik) is, akinek említettem a szólóját ami tényleg nagyon jó, és az ilyen dalokban kijönnek az egyéni kvalitások.
Amúgy amit nem lehet igazán érteni a darabban az Anatoly és az ő döntése, hisz Florence-al egymásba szeretnek, és le is lépnek egymással, de hát eléggé egyértelmű, Anatoly helyzetéből kiindulva, hogy ez csak idáig-odáig lehet így. Bár az is igaz, hogy megint az van, hogy szinte hajszálon múlik a dolog. Kettőjük szerelme azért ér véget, mert Anatoly áldozata, Florence számára tett jó cselekedet. És ez azért mutatja, hogy realista a darab, vagyis, hogy a rendszernek megvoltak az eszközei, amivel az embereket tudta kezelni. És érdekes vége van, mert nem happy end a vége, bár nehezen nevezhető szomorú végnek, hisz senki nem hal meg, csak változik a helyzet, de igazából szenvedés az továbbra is ott van, mert pl. Anatoly csókja Svetlanaval na abból érezhető volt, hogy az a kötelesség miatt van, és nyilván a feleség is érzi, hogy a férje nem az övé, legalábbis lélekben nem. Miss Saigon vége hasonló, ott azért más helyzet, de Chris és Ellen bár együtt van és maradnak, de hogy nem lesznek boldogok a jövőben az nyilvánvaló, de megy ez a legdurvább tragédia nélkül is.
Darab kapcsán kivetítőt azért jobban is kilehetett volna használni, de mondjuk 56-os felvételek az jók voltak. Viszont ami jó volt, hogy ez egy koncert, háttér az nem volt, díszlet az gyakorlatilag egy baromi nagy sakktáblából állt, viszont ezzel kapcsolatban volt egy szép dolog, emberi sakk bábuk, még egy balett része is volt az előadásoknak, nem igazán a szívem csücske, de hát ez csekély része a darabnak csupán.
És akkor egy fontos dologra kitérnék talán az előadás negatívuma, hogy ez tényleg egy koncert volt, bizonyos helyzetekben azért jó lett volna csak az adott szereplő áll a színpadon, sőt engem volt, hogy zavart bizonyos helyeken a kórus, de összességében ez nem akkora probléma, igazából, ezzel csak azt akarom, hogy azért van potenciál darabban, ráadásul magyarok lerövidítették az előadást, dalokat is kihúztak belőle, ezt azért nem árt tudni, különösen 2. felvonás volt rövid, 1 óra nem volt.
És ha már itt tartunk ez azért érezhető, hisz nekem ez időben kevés volt, azért volt próza is a darabban ahogy említettem, de még sem tűnt, úgy hogy ez elég volna, brit koncert verziót nem láttam még, úgy hogy nem tudok nyilatkozni róla. Azért összességében ez tényleg egy darab, amit egy musical rajongónak egyszer látnia kell mindenképpen. Csak javasolni tudom azoknak akik még nem látták.

2015. október 1., csütörtök

Szép Nyári Nap - 2015.10.26 matiné

Végül a Szép Nyári Napra is eljutottam egy időben nem éreztem, hogy nekem erre nagyon el kell menni. De már jó ideje nem voltam színházba, és szeptemberre már csak ez a darab maradt, így végül ezt választottam, és egy nagyon jó élményt kaptam, egy igazán lenyűgöző eladást.
Bár jó lett volna az eredeti gárdával látni annak jó része most is itt volt. És itt leginkább Ria-ra gondolok, jó lett volna Dettivel látni, Muri Enikő játszotta ezt a szerepet, aki továbbra sem győzött, bár meg kell mondjam színészileg semmi probléma nincs vele, sőt nagyon is jól játssza a karaktert, mondjuk azért nem ő főszereplő, sokkal inkább Juli, így ez kevésbé bajos.
Párja Sanya sem az eredeti felállásból van (Szerényi Laci játszotta eredetileg ezt a szerepet), de Kocsis Dénesre aligha lehet panasz, bár a darab elején úgy éreztem, hogy ez nem igazán az ő szerepe, és ezt az éneklése kapcsán gondoltam így, de végül is nem volt gond, sőt ezt leszámítva panaszom nem volt rá, és már nem először látom őt, már a Tavaszébredésben meggyőzött, ott komolyat alakított, és az teljesen más darab, ott azért színészi képességei jobban kijöttek, nyilván Sanya egy kevésbé bonyolult karakter, és a helyzet sem olyan drámai.
Vágó Zsuzsi és Peller Ancsa nagyon üdítő volt, de Szabó Dávidot is kiemelném, igen jót alakított. Péter és Juli szerelme elképesztő, teljesen magával ragadott, nagyon tetszett az ő kettősük.
És felfedeztem újra egy dalt amit ők énekelnek, és szól legalább akkorát, mint a Latin Szerenád ez az I Love me, You Love Me sajnos a CD-re ez sem került fel. De ez az Operettszínháztól nem meglepő, és egyben nagyon idegesítő, pedig itt még arra sem hivatkozhatnak, hogy külföldi darab és drágák a dalok, ez a musical az Operettszínháznak készült.
És Dávidról pár gondolat. Elképesztő volt, úgy emlékszek hozzá még nem volt szerencsém semmilyen előadásban sem, bár fellépésen már láttam, de elképesztő, ahogy ezt a szerepet játszotta, ha már említettem Tavaszébredést Péter sorsát Melchiorhoz tudnám hasonlítani, ez párhuzam nagyon is áll, hisz szerencsétlen sorsú kitűnő tanulókról van szó, akiknek az életében ott a szerelem, bár pont ezen a ponton van eltérés, és Tavasz pont ezért is olyan durva amilyen durva darab.

Ancsára rátérve alapvetően miatta is döntöttem a darab mellett, mert már régóta megakartam őt nézni egy előadásban, ő azok tartozik, akinek már beszédhangja lenyűgözött, vele kapcsolatos élményem a Nana című anime, ahol a főszereplőnek Osaki Nananak adta a hangját, valami rendkívüli módon csinálta ezt, persze halottam énekelni is felvételeken is, és élőben is volt szerencsém hozzá már a múlt heti Színházak Éjszakáján, nem semmi azt meg kell hagyni.
Bár játszott ő komoly szerepet is Rudolfban pl., nem csak bohóckodni, nyilván ezen oldalát is megnézném.
Megjegyezném, hogy alapvetően nem kedvelem de Kerényi Miklós Máté is nagyot alakít a darabban Öcsiként, de az egész gárda alapvetően tényleg egyben van, stúdiósok előtt is le a kalappal. Illetve ha már itt tartunk Szulák Andreáról nem tudom mit gondoljak, mert nem tartozik a kedvenceim közé alapvetően, hangban sem az esetem, de Panni néni szerepében is nagyot nyújtott, és ez azért elég összetett szerep, hisz egy részt tanár másrészt anya, ráadásul nem éppen boldog élete, hisz elvált nő, de azért a darab folyamán érik jó dolgok is. Lányával duettje különösen jó volt, a darab egyik legjobbja tényleg. 
A vége zseniális volt, bár felvételen láttam régen a darabot, de nem maradt meg, hogy végén milyen a Holnap Hajnalig, érdekes verzió ez így, nagyon belassított, de eltalálták, és persze aztán beáll egy változás a dal közben. 
Ami problémás volt a darab kapcsán, hogy én rossznak éreztem hangosítást több dalnál is, mondjuk meg vagyok fázva az is igaz, de nem sokszor van ilyen érzésem és mindez úgy hogy az 5. sorban ültem. Onnan nagy élmény volt, hisz volt hogy szereplők szinte ott álltak az ember előtt, bár picit pechem volt, mert pont egy magas férfi ült előttem, de szerencsére ez nagyban nem befolyásolta az élményt. 
Amúgy a végére maradt a legaranyosabb momentum, Dávid a hátán hozta ki Zsuzsit, az tény nagyon ott volt a szeren. Amúgy a Mamma Mia-val összehasonlítva ez komolyabb darab, és nagyon durva dolgok is vannak benne, a kommunizmus árnyoldala, amikor szinte senkiben sem bízhattál, de a diktatúra ilyen, az ötödik pecsét című filmet tudom ajánlani, ami egy másik diktatúrában játszódik, az azért még durvább. De persze voltak vicces pillanatok, kicsit sajnálom, hogy nem Náray Erika szerepel már ebben a darabban, de Marika is jó alapvetően, de Erika nekem nagy kedvencem volt. 
És azért mondom, mert Pago Pago volt a legnagyobb. Ezt nehéz megfogalmazni, de amit négyen leműveltek a színpadon, és be is társult hozzájuk a pincér és pincérnő is, nekik is volt egy nagy pillanatuk, ez hatalmas volt. Ehhez hozzátartozik, hogy Topit (Faragó András) ki nem lehet lőni Tóth Antal szerepéből, Szulákkal nagy párost alkot, Dézsy is nagyot alakít, az ilyen karakterszerepeket nagyon magáévá tudja tenni, és hát alapvetően általában rossz oldalon áll, és azt mesterien hozzá, nagyon lehet utálni őt.
Mamma mia-hoz hasonlóan a darab maga közelebb van a nézőkhöz, próbálják bevonni az embereket a darabba, mondjuk érdekes, hogy azért darab közben kevésbé sikerült, különösen tényleg amikor a koncert rész volt, ott alapvetően komolyabb reakcióra számítottam a közönségtől, de ez nem baj végül is. 

Amúgy alapvetően nem annyira vonzott engem az, hogy x együttes dalaiból musicalt csinálnak, hisz vannak a dalok amiket mondjuk az ember szeret önmagukban nehéz elképzelni egy más környezetben vagyis a színházban, de mindkét musical telitalálat. Az sokat mondó, hogy nem sok állótapsos előadáson voltam még, de ez az volt, és nem csak a földszinten álltak az emberek.
Az emberek szeretik ez a darabot annyi év után is, és ezt jó látni. Mostanában olyan darabokon voltam amiket mindenképpen újra néznék, Abigél és Mamma Mia is ilyen volt, ez is mindenképpen ide tartozik.