27-én délutáni előadáson voltam, bár eredetileg karácsony másnapi esti előadásra akartam menni, de arra nem akadt már jegy. De így hely szempontból jól is jártam, mert földszinten baloldalt 4. sor szélén ültem, igazából nem láttam ennek kárát, kevésszer volt olyan, hogy nem láttam a szereplőket, a végén volt a legzavaróbb, mert ott egy kört formáltak szereplők, amibe Scrooge és Timmy lépett be, őket nem is láttam (képeken viszont láttam, hogy a gyerek és ifjú Scrooge is ott van ebben a jelenetben, az öreg Ebenezer jobb és bal oldalán).
Na, de akkor már magáról előadásról írok. A kezdete érdekes volt, meg volt az előnye annak a helynek ahol ültem, mert az öreg Ebenezer mellettem ment fel a színpadra az elején pl., meg a darab közben is volt mozgás a bal és jobb oldali nézetérről is mentek fel emberek a embere. A darab elején az elhunyt Marley meséli el a történetet,. Aki egyrészt a színpadon van, másrészt kivetítőn is őt látni szellemként, ami érdekes kettősség, de a színpadon levő színész nem szólal meg, ezt direkt figyeltem. Ez a rész nem tetszett nekem, bár lehet én értettem félre a történteket.
Illetve még az előadás elején történt bár ez később is előjött, az nem tetszett, hogy kicsit belenyúltak a szövegbe, pl. "a Karácsony humbuk" nekem hiányzott pl., mondjuk ez részlet kérdés, de több volt még ilyen darabban később is, de a többit nem tudom felidézni most így hirtelen. Meg ez az egész üdvözlés nincs annyira kiélezve, mint más feldolgozásokban.
Na de ezzel kb. ki is fújt a negatívum.
Az (öreg) Scrooge-t Földes Tamás (Dzsoni) alakította. A múltkor ugyebár a Mozart-ban láttam, és azt mondtam Leopold az ő szerepe, akkor ide ez talán még inkább igaz. Valójában egy olyan ének volt, ahol felemás érzéseim voltak vele kapcsolatban, nem azért mert rossz lett volna, csak valahogy ott nem éreztem az összhangot, de összességében elképesztő volt, nagyon tetszik amúgy is Dzsoni hangja, minden benne van és gyönyörűen szól, egyszerűen olyan érzésem van, hogy ha az éjszaka közepén álmából felkeltenék, akkor is ugyanezen a színvonalon énekelne. Ez a szerep abszolút illik hozzá, mivel ő egy igazi színész.
És igazi színészek játszották a múltban is ezt a szerepet, Huszti Péter és Dunai Tamás pl., és ez egyfajta teher is lehet, de inkább kihívás, bár ahogy elmondtam már jó pár éve voltak ezek az előadások. Ezekről amúgy Youtube-on felvétel is elérhető, aki szeretné megnézni őket megteheti.
Hisz ez nem egy egyszerű szerep, ahol nagyjából egy szinten van a szereplő, itt íve van a szereplőnek, hisz mogorva úrként kezd, akiből a szeretet szikrája is hiányzik, uzsorás a szakmája ugyebár, de aztán jönnek a változások, a múlt, a jelen, és jövő, és végén egy csupaszív emberré válik. És az út során megfogalmazódnak be kérdések, kételyek, ezek nagyon jól átjöttek
Ezért is volt nagyon fontos, hogy Marley és Scrooge jó kettőst alkosson, és ez meg is történt.
A szellemet Szabó P. Szilveszter alakította, hozzá is Mozartban volt szerencsém, nála is hasonlóak az érzéseim, hogy ebben a szerepben még talán jobb is, isz Colloredo egy utálatos ember, míg Marley-val könnyebb azonosulnom, ez azért nem mindegy. De tényleg elképesztő amit Szilveszter csinált, ez inkább prózai szerep amúgy is, ezért is illik a művész úrhoz. A legjobban az tetszett, amúgy amikor hajba kaptak, az a jelent amúgy is jó, de Szilveszterrel és Dzsonival olyan élmény volt, hogy most belegondolva is mosolygok rajta. Amúgy ha már Scrooge-nál megemlítettem, akkor itt is megteszem ezt, korábban Dunai Tamás és Szerednyei Béla játszották ezt a szerepet pl.
Ha már beszéltem az utazásról akkor jöjjön Fred, aki Ebenezer unokaöccse,
őt Gömöri András Máté alakította, aki Szabó Dávidra emlékeztet engem, már Rómeó és Júliában láttam, és azon a véleményem voltam, hogy tehetség fiú, és ezt csak megerősíteni tudom most is. Kár hogy ilyen rövid a szerepe.
De nagyon él vele, jól hozza laza, carpe diem mottójú fiatal embert. Ő az a karakter akinek a bőrében leginkább lenne az ember a darabban, legalábbis nekem abszolút ez az érzésem.
És ide kívánkozik a darab számomra legnagyobb negatívuma, hogy a jelenkori karácsonyi utazásnál nem látható Fred, pedig jelenbeli utazásnál és végén is szerepet kap, itt különösen az tetszett amikor játszottak, karácsonyi légkört ez adta igazán vissza, és adott egy kontrasztot is a másik megmutatott karácsonyhoz képest.
És ha már másik karácsony akkor jöjjön a darab 3. legfontosabb szereplője Bob Crachit, akit Pálfalvy Attila alakított, róla is elmondható, hogy ezt a szerepet rászabták. Crachit egy írnok, aki mindent eltűr, és nem haragszik Scrooge-ra, mondhatnánk a tökéletes balek. De azért a dolog nem ilyen egyszerű. XIX. század közepe táján járunk már, de ekkor is komoly problémák voltak, így akinek volt munkája az megbecsülte, de általában az egész család dolgozott ha tudott, pontosan azért mert nem lehetett megélni egy ember fizetéséből, mondjuk ez a kép ismerős lehet a mai világból is, de akkor jócskán súlyosabb volt a helyzet.
De ennek ellenére Bob megbecsüli azt amije van, hogy van családja pl., és elfogadja azokat a fájdalmakat amik érték az életben, még a kis Timmy halálát sem úgy fogja fel, mint ahogy felesége. És a kettő összekapcsolódik a jelen karácsonyából ahol eladja az értékes örökölt óráját, hogy legyen pulyka a karácsonyi vacsoránál.
Crachit karaktere nagyon találó. És egy igen komoly dilemmára ad választ. Vagyis, hogy érdemes e jónak lenni mindenáron. Ez a ma emberének is komoly problémája, hisz ez egy komoly törekvés, nem lehet valaki csak úgy jó, arra törekedni kell, viszont a gonoszság az jön magától. És az ő ön feláldozása nagyban hozzájárult Scrooge megváltozásához. De válaszon az ember bármely utat, józannak kell maradni, mert ha túlzottan enged a jóságnak, annak rossz vége lesz általában, mivel vannak akik ezt kihasználják. És nyilvánvalóan ez a dilemma alapja. De a karakter megmutatja, hogy még is van remény, és hogy végtére is érdemes jónak lenni. Ezért is érdekes egy karakter szerintem.
Viszont Pálfalvy alakításról nem nagyon tudok mit mondani, Rebeccaban szívesen megnéztem volna, itt is örültem neki, de összességében számomra eltörpült számomra Dzsoni és Szilveszter mellett, de alapvetően nagyon jónak tartom őt, most is az volt, de kb. ennyit tudok elmondani róla. Mondjuk némileg az is közre játszik a dologban, hogy más szereposztásnak jobban örültem volna, hisz ebben szereposztásban több operettes is szerepelt, köztük Crachitné akit Kalocsai Zsuzsa alakított, mondjuk énekelni nem nagyon énekelt, és nem is mondom, hogy csalódtam volna benne, csak mondjuk Veronika biztos hozta volna a pluszt, amit pl. Rebeccaban is hozott.Vagyis amennyire fontos Marley-nak Scrooge, annyira fontos itt férj és feleség. Család többi tagja teljesen mellékszereplő volt, de jók voltak abszolúte.
De ha már operettes szereplőkről van szó, akkor most sorba veszem őket.
Mr. Fezziwig-t Peller Károly alakította, sajnáltam hogy nem Serbivel láthattam, de legkellemesebb csalódást Karcsi okozta nekem ezen a matinén, mert nem éreztem az alakításán, hogy nem a saját műfajában játszik, szépen is énekelt, és abszolút hozzáidomult a szerephez.Az is eszembe jutott, hogy Schikaneder-t is eljátszthatná, látva amit csinált, az is elég hasonló szerep.
A smink és maszkmester jelen esetben nagyon jó munkat végzett, hisz Fezziwig egy jó nagy pocakú ember, míg Karcsinak közel sem az ilyen alakja, de ebből semmit nem lehetett látni a színpadon, úgy hogy minden téren profi volt az előadás.
A következő karakter Fanny, őt Kékkovács Mara alakította, megnéztem volna nagy Zsuzsival, de ott láttam már egyszer-kétszer, és nem tartozik a kedvencem közé, ezért nem volt olyan nagy gond, de nagyon elismerem őt. Marától egy picit féltem, de rosszul tettem. Ott kezdődik, hogy szerintem Fanny szerepében fiatal lányoknak is adhattak volna szerepet, mondjuk Kittinek pl. De épp ez, az hogy Mara nagyon fiatalos volt, és ez meglepett, bár ez az Abigél kapcsán is elmondható volt (abból csak felvételt láttam eddig, és az már kb. 5 éves) Neki alapvetően nem tetszik a hangja, nekem túl operettes, de itt szépen szólt.
Végezetül Dilberné Lehoczky Zsuzsa, ez abszolút kis szerep, párszor feltűnik előadás közben, de csak prózai szerepe van. De ettől függetlenül tetszett a művésznő alakítása.
És akkor már csak múlt karácsonyának főszereplői maradtak hátra nagyjából. Az ifjú Scrooge és Belle.
Előbbit Veréb Tamás, utóbbit Vágó Bernadett alakította. Ma sem csalódtam bennük. És ehhez részhez köthető a darab pozitívuma, ugyanis itt történt egy változás, régen egy daluk volt, és igazából elénekeltek egymás mellett, egyfajta kontrasztot adott az érzéseikről ez a rész, most egész más helyzet, két daluk lett, ezáltalá Ebbie (Ebenezer becézéve) kapott egy szólót ez a 2. dal, az első az ami inkább duett a kettő közül,, de végül a szóló is azzá válik, de ott a végén van ez, és a legvégére az öreg Scrooge is beszáll a dalba.
Tetszett, hogy ki lett bontva a kapcsolat, és többet voltak színen. Mivel két nagy kedvencemről van szó ez aligha meglepő. Tomi alakítása kapcsán azt kell mondanom, hogy így a feladata talán nehezebb is lett, de nehezebb megmondani, mert így egy picit elnyújtottabb lett a dolog, másrészről így jobban íve van a dolognak. Hisz ha korábbi darabot nézzük volt egy bevezetés, volt egy középső rész és egy lezárás, de a középső rész az kiemelkedett nagyon. Ezzel szemben az Operettszínházban három nagyjából azonos részről beszélünk, és ez szerintem jó változtatás mindenképpen. Alapból szeretem azt, hogy egy karakter több szerepet kap. Francia Rómeó és Júlia felújításában pl. ez több szereplőre elmondható.
Ami még kiemelendő, hogy az ív végére válik kegyetlenné Ebenezer. Végül is érthető a dolog, hisz nem volt könnyű gyerekkora, szerette volna hogy ha az életben mindene meg lesz, és ezt is megadhatja annak akit szeret, de nem vette észre azt, hogy mi az ami igazán fontos. Az öreg Scrooge persze rohant volna Belle után. És ha már a vén ember, nagyon tetszett amikor fiatalkori énjével állt szemben, abban minden benne volt. De ami nagyon belevésődött az elmébe, hogy az egész jelenet végén Ebbie jön előre a színpadon, és az arca mindent elárult. Nagyon komoly tekintete volt, mintha teljesen üres lett volna, hiába vett fel egy szerepet, szíve ennek ellenére megtört, azt ugyanis nem lehet átverni, de nem vett tudomást erről. Ez egy nagy érdekes jelenet, és ez a reakció ledöbbentett engem teljesen. És úgy vélem ez a szerep kulcs fontosságú is lehet Tomi színházi pályafutásban, pont azért mert ez új számára, ez nagy segítség lehet a fejlődésében.
Detti alakítása kapcsán csak annyit tudok mondani, hogy ez a nő egy tünemény, de tényleg, az ilyen szereplőek nagyon az övéi, van egy fajta játékosság benne, jól hozzá a fiatal aranyos lányokat pont ezért, és itt is elég fiatal lányról van szó. Persze a kor ebben az időszakban még másképp alakult, de erről korábban beszéltem most kitérnék erre, hogy az ő élete nem egyszerű, hisz cseléd ugyebár és 5 éves kora óta dolgozik! Ez ma már döbbenetes, de ebben a korban még ez sajnos mindennapos volt. És itt szerintem álljon meg mindenki és gondolkodj el ezen, mert sokan panaszkodnak, hogy milyen a mai világ, de ez egy komoly példa arra, hogy bizony sokkal rosszabb is volt a helyzet. Érdekes ez a szerep is amúgy, és tényleg tetszik ahogy Detti hozzányúlt jó volt látni megint szerelmesen, már elsőre jó érzéseim voltak amikor megláttam őket együtt, és Rómeó és Júlia óta vártam erre pillanatra és nem kellett csalódnom, de ahogy Belle beleszeretett Ebbie-be, úgy ki is ábrándult belőle, mondhatni ő tette asszonnyá, hisz leckét adott neki, hogy milyen kegyetlen is a világ, Érdekes amúgy idén minden általam látott darabban volt hozzá szerencsém, igaz, csak három előadáson jártam, és ez Dzsonira is elmondható, igaz őt idén láttam először élőben amúgy
De a kegyetlen múltból térjünk át kegyetlen jövőbe, összességében ez a legdurvább rész talán, mert itt jön ki, hogy Scrooge jelenlegi életének mi lesz a vége. És ez darab nagyon komoly problémákat ecsetel, és itt előkerül egy újabb probléma, még pedig a család problémája, ugyanis felmerülhet az emberben, hogy foszthatják ki a vén uzsorást, ha ott van neki az unokaöccse, csak hát nyilvánvalóan magányosan halt meg, és végrendeletet sem hagyott. És ez egy olyan probléma ami egyre aktuálisabb. A mai világban az emberek elszigetelődnek egymástól, de a családjuktól is sokan, és ennek egy ilyen vége is lehet, és ehhez ma már nem kell harácsolónak lenni. És ezért is lett volna fontos, megmutatni Fred karácsonyát, hogy kijöjjön a teljes kontraszt, hisz pont ez az érték alapvetően hiányzik a musicalből, és szerintem baj.
Illetve kifosztás sem meglepő azt hiszem, de ez a része elég egyértelmű, pont ezért nem mentem bele.
Amúgy itt Dézsy Szabó Gábornak van szerepe, akinek jól állnak a mellékszerepek, ez erre is elmondható. Ráadásul itt két szerepe is van, mondjuk két kis szerep, egy-egy jelenettel.
Viszont érdekes, hogy változás történt, hisz ő Joe Bácsi és az Iskolamester szerepét játssza, míg korábban az Iskolamester a Kapitánnyal volt párban, így viszont lett egy dala ugyebár. Nem nagy változtatás mondjuk. A dal maga amúgy érdekes mivel alapvetően egy rockos dal, de van egy rapes része, mondjuk más, mint Rómeó és Júliában, itt egész jól összehangban van kettő, igaz ez jócskán modernebb korban játszódik, de akkor is ez jobban tetszett nekem.
És a végen visszakerülünk a jelenbe. Ahol összeállt már a kép. Scrooge rájött, hogy mit hibázott el az életben, és ez belátva jó útra tért. És itt kap kulcsszerepet Timmy megint és nyer értelmet a mű eredeti címe Karácsonyi ének, hisz dalra fakad a vén, mogorva uzsorás, aki immáron Ebbie bácsivá vált.
Ezt megelőzően elmegy Fredhez vacsorára, de ez nem került be a darabba sajnos.
De még ezelőtt csendül fel az Isten pénze, ami egy szép kis dal, mondhatni záró dal, még ha ezután következik Timmy jelenete. Róla nem igazán írtam, de nem is tudok mit mondani, ez egy hálás szerep, és nagyon is elégedett vagyok, egy gyereket mindig öröm látni, de legfőképpen énekelni hallani, olyan ez mint ha egy angyalt hallana az ember.
Viszont érdekes dolog, a darab címe és ezen gondolkodtam is, hogy miért Isten pénze, és miért nem Karácsonyi ének. Erre nagyjából azért meg kaptam választ. Mivel ez egy üzenet a mai világ számára, hogy mik is az igazi értékek, és hogy mi a valódi karácsony üzenete, mi Jézus Krisztus eljövetelének az értelme. Pontosan ez hogy, hogy minden egy ember megválthatja a saját sorsát, amíg élünk sosem késő megváltozni. De halálunk után már kénytelen vagyunk szembe nézni az igazsággal, ami komoly láncokat jelenhet a túlvilágra nézve, erre ott van Marley példaképp, és ha már láncok, szerintem nem ártott volna ha nem csak a felsőruházatra kerültek volna ezek a láncok, de ugyebár ez színház, és nem egy film, csak így ez kevésbé hatásos volt számomra, még ha színészi játék csillagos ötös is volt. De azért amikor kellett, akkor a kézre is rákerült a lánc, csak más lett volna hogy ha végig rajta van. Viszont fontos, ahogy Jacob mondta láncszemeket az ember az élete során kovácsolja magának, és ezek jelentkeznek is az emberek életében, ott volt a Belle-s szakítás pl., az volt talán a legláthatóbb ilyen láncszem. Másrészről pedig ott van az isten szó is a címben, vagyis lehet kibe kapaszkodni, csak hinni kell. És ez megmenti az embert. De ezeket a dolgokat mindenkinek magának kell megélnie, hisz ez nem lehet erőszak kérdése, abból ugyanis sok jó nem sülne ki. Szóval a szemszög más, a musical címe sokkal inkább szól a ma emberéhez szvsz, mint a Karácsonyi ének, amire jó páran legyintenek mondjuk. De az látható, hogy a két cím nagyon is kapcsolódik egymáshoz.
Amúgy ha már Mozart-ot említettem már, abban van egy díszletelem, ami itt szerepet kap, ami egy nagy csészealjnak látszódik erre vetítették ki Big Bent (idő), illetve a Szellemet is. Amúgy technikai megoldásokkal szépen éltek, és jók is voltak, de ez ma már elvárható egy ilyen előadásnál. És kosztümökre sem lehet panasz.
Amik azért lényeges dolgok, hisz fontos eleme az illúziónak, amit egy előadással kreálnak.
A darab végén volt egy kis ráadás éneklés a tapsrendnél, ami feltette az i-re a pontot.
Tanulság az hogy sokat tanulhatunk a darabból, csak oda kell, figyelni a részletekbe, amik nem csak ebben a darabban hanem való életben is igen is fontosak. Másfelől pedig közeleg az újév, ez a számadás ideje, amikor az ember átgondolja, hogy mi történt az elmúlt évben, ez is egy üzenet, hogy ne hagyjuk az új évre a problémáinkat, hanem még az előtt nézzünk szembe velük. És a másik fontos dolog, hogy a Karácsony nem egy-két nap az évben, a karácsony egy csoda, ami egész évben ott van az ember orra előtt. csak hogy sokan nem veszik ezt észre.
De másrészről az ünnep ettől szép, hogy el vannak egymással ilyenkor az emberek, legyenek akár ellenségek is, erre jó példa Csendes éj című 2002-es karácsonyi film is, amely igaz történetén alapul 2. világháborúban egymás mellett kerül 3-3 amerikai és német katona, akik a végére mondhatni barátként válnak el egymástól. Ez az ünnep csodája
Darab ajánló: https://www.youtube.com/watch?v=-DZ_XsquGkA
Így készült az előadás: https://www.youtube.com/watch?v=ScJs3ZU3kVw
Tapsrend adása a darabról: https://www.youtube.com/watch?v=Al_VAyviXrs
