Risztov Éva. Egy ember akinek ma egy ország száj tátva nézte minden lélegzetvételét.
Egy név akinek egy ország szurkolt még 8-10 éve, de túl nagy terhet raktak rá, ő nem bírta el ezt, majd visszavonult, és a feledés homályába került, egészen az idei évig, amikor is Debrecenben rendezett európa bajnokságon felállhatott dobogóra, de erre még mondhatjuk otthon volt, ez benne van a pakliban, pedig egészen másról van szó, és ma kiderült, 2009-ben tért vissza, és teljesen tudatosan építette fel újra a karrierjét, lépésről-lépésre, kockáról-kockára haladva, a vége pedig egy megvalósult álom, egy igazi csoda, egy olyan teljesítmény amire nagyon sokáig emlékezni fogunk. Vannak akik megkérdőjelezik, hogy még is mi a jó sportban, Risztov Éva megmutatta, miért a sport az egyik legfontosabb dolog az életben, az ő sikere olyan, mint amikor az ember megy a sivatagban nagyon sokat, és nem talál vízet, de nem adja fel, és a végén rátalál a vízre, és kiélvezi minden cseppjét független attól mekkora is az adott folyadék mennyisége.
Így volt ezzel Magyarország is, mert ez olyan siker aminek minden pillanatát élvezni kell, mert ez édesebb, mint a méz. Egy igazi sportember sikere, aki főnixmadárként újjáéledt, és teljes fényében tündökölt az olimpián a 10km-s maratoni úszás alatt (vízben nagy a légellenállás, ezért szárazföldi maratonnak felel meg ez a táv, közel 2 óra az úszóknak, ahogy a futóknak is nagysándrendileg ennyi.) Sport számos nagy sportembert adott a világnak olyanok, mint Lance Armstrong, Magic Johnsson, Alessandro Zanardi, akik megjárták a poklot is, de sosem adták fel, és visszatértek. Zanardi példája különösen példaértékű mert ő lábát vesztette el, még is kórházi ágyon amikor felébredt a kómából, azt mondta, hogy visszafog térni, és nem a levegőbe beszélt, hisz pár év múlva, 2004-ben túraautób európabajnokság Monzai hétvégéjén egy speciálisan átalakított BMW-be ülhetett be, de nem csak egy futamra teljes szezont lehúzta a BMW-el. Első futamon már is pontott szerzett ami dupla öröm, hisz nem csak hogy sikerült a visszatérése, hanem ugyebár hazai pályán is érte el ezt. 2005-ben a széria átalakult világbajnoksággá, ezzel FIA létrehozta a harmadik világbajnokságát az F1 és WRC mellett, ő itt is folytatta, sőt megszerezte első győzelmét is a szériában, amit nem felejtek el sosem, amikor láttam ezt a pillanatot, kissé megkönnyeztem, ő az első aki mesterséges végtaggal sikert, győzelmet ért el az autósportokban, ez világszám volt. Még további 3 győzelem követte ezt, beosztta minden évre, kivétel 2007, de akkor is dobogóra állt egyszer.
Éva bár nem halál torkában tért vissza, hanem egy teljesen feladott karrierből, úgy hogy elkezdte civil életét, várt sikerek elmaradása miatt, hisz ahogy mondtam nagy volt rajta a nyomás, az olimpia ezt csak fokozta, utána már nem tudott sikereket elérni az "ezüstlány", ezt nevet kapta anno. Bevallom anno én is csalódott sőt mérges is voltam, hogy az olimpia nem jött össze neki, túl fiatal voltam akkor, és sok mindent nem értettem, pl. azt hogy egy csúcsokot úszó lány, hogy lehet, hogy még érmet sem nyer az olimpián. De itt és most elnézést kérek Évától, mert nem ezt érdemli, azt érdemli amit kapott az olimpia 13. napján.
Egy név akinek egy ország szurkolt még 8-10 éve, de túl nagy terhet raktak rá, ő nem bírta el ezt, majd visszavonult, és a feledés homályába került, egészen az idei évig, amikor is Debrecenben rendezett európa bajnokságon felállhatott dobogóra, de erre még mondhatjuk otthon volt, ez benne van a pakliban, pedig egészen másról van szó, és ma kiderült, 2009-ben tért vissza, és teljesen tudatosan építette fel újra a karrierjét, lépésről-lépésre, kockáról-kockára haladva, a vége pedig egy megvalósult álom, egy igazi csoda, egy olyan teljesítmény amire nagyon sokáig emlékezni fogunk. Vannak akik megkérdőjelezik, hogy még is mi a jó sportban, Risztov Éva megmutatta, miért a sport az egyik legfontosabb dolog az életben, az ő sikere olyan, mint amikor az ember megy a sivatagban nagyon sokat, és nem talál vízet, de nem adja fel, és a végén rátalál a vízre, és kiélvezi minden cseppjét független attól mekkora is az adott folyadék mennyisége.
Így volt ezzel Magyarország is, mert ez olyan siker aminek minden pillanatát élvezni kell, mert ez édesebb, mint a méz. Egy igazi sportember sikere, aki főnixmadárként újjáéledt, és teljes fényében tündökölt az olimpián a 10km-s maratoni úszás alatt (vízben nagy a légellenállás, ezért szárazföldi maratonnak felel meg ez a táv, közel 2 óra az úszóknak, ahogy a futóknak is nagysándrendileg ennyi.) Sport számos nagy sportembert adott a világnak olyanok, mint Lance Armstrong, Magic Johnsson, Alessandro Zanardi, akik megjárták a poklot is, de sosem adták fel, és visszatértek. Zanardi példája különösen példaértékű mert ő lábát vesztette el, még is kórházi ágyon amikor felébredt a kómából, azt mondta, hogy visszafog térni, és nem a levegőbe beszélt, hisz pár év múlva, 2004-ben túraautób európabajnokság Monzai hétvégéjén egy speciálisan átalakított BMW-be ülhetett be, de nem csak egy futamra teljes szezont lehúzta a BMW-el. Első futamon már is pontott szerzett ami dupla öröm, hisz nem csak hogy sikerült a visszatérése, hanem ugyebár hazai pályán is érte el ezt. 2005-ben a széria átalakult világbajnoksággá, ezzel FIA létrehozta a harmadik világbajnokságát az F1 és WRC mellett, ő itt is folytatta, sőt megszerezte első győzelmét is a szériában, amit nem felejtek el sosem, amikor láttam ezt a pillanatot, kissé megkönnyeztem, ő az első aki mesterséges végtaggal sikert, győzelmet ért el az autósportokban, ez világszám volt. Még további 3 győzelem követte ezt, beosztta minden évre, kivétel 2007, de akkor is dobogóra állt egyszer.
Éva bár nem halál torkában tért vissza, hanem egy teljesen feladott karrierből, úgy hogy elkezdte civil életét, várt sikerek elmaradása miatt, hisz ahogy mondtam nagy volt rajta a nyomás, az olimpia ezt csak fokozta, utána már nem tudott sikereket elérni az "ezüstlány", ezt nevet kapta anno. Bevallom anno én is csalódott sőt mérges is voltam, hogy az olimpia nem jött össze neki, túl fiatal voltam akkor, és sok mindent nem értettem, pl. azt hogy egy csúcsokot úszó lány, hogy lehet, hogy még érmet sem nyer az olimpián. De itt és most elnézést kérek Évától, mert nem ezt érdemli, azt érdemli amit kapott az olimpia 13. napján.
Mert ő adta meg az olimpia sava-borsát, ő tette igazán életszerűvé azt a közhelyt, hogy a magyar emberek egyedüli reménye az olimpia, hisz vannak akik ezt is cáfolják, hogy ugyan mi a helyzetünk annyira rossz, de ma egy fiatal lány megmutatta, hogy bármilyen mélyen van az ember onnan van vissza lehet, nem lehet olyan rossz helyzet, amiből ne lenne. Aki látta őt ma, az nagyon jól tudja ezt. És persze most jöhet válasznak az, hogy mire fel ez a fennkölt hangnem, erre én csak annyit tudok mondani, hogy ezt a győzelmet megkönnyeztem, ez nálam nagyon ritka, sportban Zanardis esetet leszámítva nem is jut eszembe ilyen.
Elképesztő volt látni ezt a versenyt, nyílt vízen úsztak a Hyde Park-ban, félelmetes látvány, én sok medecnés úszást láttam, de ez annyira valós érzéseket kelt az emberben a természet láttán, és a lelátók látán, nekem sífutóversenyek ugrottak, onnan is hosszabb versenyek, ahol ülnek, állnak az emberek és közben mennek el futók, annyira természetes annyira magától értetödő, annyira szép ez, hogy azt szavakkal nem lehet kifejezni, meg kell nézni, csodálni kell, és kiélvezni minden másodpercet, olyan ez, mint egy jó fagyi, amivel nem siet az ember, amennyire csak lehetséges ez, hanem kiélvez minden falatnyi nyalást.
Versenyről is szólnék röviden. Éva végig vezetett mondhatni, és sikerült is egy kis előnyt kialakítani, de a végére az előny elkezdett vészesen csökkeni, és akkor úgy tűnt, hogy a győzelem egyre inkább kicsúszik Éva kezei közül, de ő kontrollálta a helyzetet, és a végére még maradt energiája, míg az amerikai lány, Anderson már nem tudott igazán újítani, a végén célfotót írtak ki, de látható volt, hogy Éva nyert még ha nem is sokkal, de ez az ami legkevésbé sem érdekelte az embert.
Verseny króniájához még hozzátartozik, hogy hazaiak szomorkodhattak, hisz nagy reménységük, Payne végül a dobogóról is lemaradt és 4. lett.
És a vége olyan volt, mint maga a verseny, nagyszerű pillanatokkal. A legnagyszerűbb az volt, amikor anya és lánya találkozott, igazi érzelmes találkozás volt amiben Éva a homlákora kapott egy csókot az őt világra hozó személytől, azt kell mondjam nem mindennapi képkockák voltak ezek, ezek azok a pillanat amit az ember teheti visszanézi, és leállítja itt a felvételt, és gyönyörködik.
Úgy vélem lehetne meg sorolni a jelzőket eme sportesemény és BAJNOK láttán, hisz ez felejthetetlen, de nem lehetünk itt a reggelig.
A lényeg csupán annyi, hogy nem sok olyan eset van a sportban amikor az ember ennyire őszintén és tiszta azt mondja, hogy ez a lány MEGÉRDEMLI a sikert, megérdemli az aranyat. És ezután siker után minden rosszakaró hang elcsendesedik, és fejet hajt, mert ma új KIRÁLYNŐ született Risztov Éva személyében.
Köszönjük Éva neked ezt az élményt, mert sok aranyat értünk már el, és fogunk, de ezt sosem feledjük el.
És veled leszünk, mert te egy igazi húsvér LEGENDA vagy, akire mindenki felnézhet.
Merjünk nagyot álmodni, mert érdemes!
Fotógaléria, eme nagyszerű sikerről:
https://picasaweb.google.com/koncerzus/CsodaRemenyMegtestesultAlom
