Kocsák Tibornak is eme remek művért.
Nagyon nehéz megmondanom, hogy mikor volt ilyen színházi élményem. Ez egyszerűen félelmetes volt több szinten. Nem is tudom hol kezdjem. Múltkor is írtam, hogy agyalós típus vagy, de ebben a darabban teljesen kitudtam kapcsolni, leszámítva pár percet, és ez megdöbbentő még számomra is.
Maga a darab teljesen lenyűgözött, egyszerűen még kiemelni sem tudnék nagyon részt ebből. Persze vannak részek amik tetszenek, és amiket nagyon jó volt élőben látni, pl. ilyen rész amikor Gina és az osztály kibékül, az a dal engem már a CD-t hallgatva, és felvételt nézve is megfogott, ez amúgy az első felvonás zárójelenete, az 1. felvonás után ezt dúdoltam magamban. És ha már megemlítettem a felvételt, ez az élmény azt messze felülmúlta, mondjuk évekkel ezelőtt láttam, tetszett is a darab már akkor is. De most jutottam el csak odáig, hogy megnézzem élőben is az előadást. És ez tényleg nagyon jó döntést volt. Újabb bizonyítéka annak, hogy sosem késő.
De előreszaladtam darab eleje is nagyon jó. Már Mozartban láthattam apa-lány kapcsolatban Földes Tamás és Vágó Bernadett, avagy Vitay tábornok és Vitay Georgina, de az azért más volt, bár ott is tetszett az ő kapcsolatuk, különösen a karácsonyi rész. Ez viszont nagyon jó volt, bár őszintén megmondva, a dal után érdekesen éreztem magam, mindenképpen jó élmény volt, de egy erősebb kezdésre számítottam, bár ez inkább pillanatnyi érzés volt, ez egy hosszú darab, különösen Ginának, így azért megérthető, nem az első szám szólja a legnagyobbat, bár inkább az volt bennem, és ez nem egyszer előjött, hogy szívesen újra át élném a jelenetet, mert nagyon tetszett, ráadásul sajnos ez az egyetlen közös duettjük, még van egy közös jelenetük, de az egy szóló, ahol Gina megtudja az igazat, az ország helyzetéről.
Az is nagyon szép volt, Dzsonira nincsenek a szavak, ahogy lehozza a szerepeit, bár volt olyan rész, ami nekem kissé tűnt énekben, de ez abszolút nem volt meghatározó, sokkal inkább a jó részeket égettek belém.
Visszatérve az újranézésre, már a darab után úgy gondoltam, hogy ezt nekem látnom kell, sőt azon gondolkoztam, hogy egy délutáni és egy esti előadást is megnéznék így egymás után, akkor rövid időn belül áttudnám élni ugyanazokat a jeleneteket, erre még korábban nem gondoltam színházi előadás kapcsán.
És ha már belekezdtem akkor Ginaval folytatom. Dettire nem tudom mi a jó szó, talán az angyal. Egyszerűen elképesztő, hogy mit nyújt. Amúgy is csodálom musical színművészeket, hogy szinte minden este fellépnek és hogy milyen szinten teszik ezt, ráadásul ő most Sopronban is játszik, egy most bemutatott darabban (Zene, New York, Szerelem; ezt a darabot Édeskettes hármasban címmel korábban a Madách is játszotta). De ez még hagyján az Abigélben nem sok olyan jelenet van, amiben ő nincs benne. Még is végig ugyanolyan szépen játszott és énekelt. Nagyon tetszett ahogy hozzányújt a szerephez, teljesen az övé. Az elején ugyebár egy elkényeztetett lányt alakít, és ezt fenn is tartja jó darabig, gyakorlatilag addig, amíg meg nem tudja az igazságot az országa helyzetéről. De meg lehetett érteni, nem volt az az abszolút nagyképű lány, aki ezért megharagudott volna az édesapjára, persze bántotta ez a dolog, de továbbra is szerette az édesapját.
És azért ha ezt oldalát nézzük lehet tőle tanulni, mert sajnos a mai Gina korabeli lányok, jóval kevesebbért is halálos ellenségként tekintenek a szüleikre, akik alapvetően jót akarnak nekik.
De aztán felnyílik a szeme, és ez nagyon megható jelenet, ezt én is nagyon átéreztem, ahogy Gina is átérezte az apja szavait és meg is könnyezte. Korábban nem reagált így. Nincsenek csodákban is az indulat érezhető, az egy nagy érdekes helyzet, amit a tehetetlenség szül. Az a dal is nagyon szép volt, még sem emelném ki, mert annyira tetszett végig a darab. Másik fordulópont, a már korábban említett gyakorlat, ahol kibékül az osztállyal, az nagyon fontos része az egésznek.Meg az egész felvezetése is tetszik, hogy belátja, hogy mit tett rosszul, de tovább akar lépni, és arra vágyik, hogy ő is az egész része legyen.
Második felvonásban már ő az aki segít a szerencsétlenül járt osztálytársának, Bánki Annanak, ez a rész amúgy egy kényes témát boncolgat, elég drámai is. Egy zsidó lányról van szó, aki emiatt bajba kerülhetett volna, de nem kerül, és ebben Georginának nagy érdeme van, ez a jelenet nagyon meg maradt bennem, ahogy Bánki ott van egyedül és sír, a többiek elmentek, de Gina visszajön és megvigasztalja, ez telitalálat.
Amúgy ami döbbenetes volt számomra az a közelség, ez már Saigonnál is így volt, de most is volt olyan érzésem Detti kapcsán, hogy jó formán megérinthettem őt, olyan közelinek éreztem őt (4. sorban ültem).
És le is zárnám lassan ezt a dolgot. Egy dolgot egy kicsit furcsálltam, bár nem mondanám, hogy annyira új lenne, hogy voltak olyan ének részek, amiket Detti prózával helyettesített, bár ilyen nem csak nála volt, csak nála több ilyen tűnt fel nekem, illetve korábbról is rémlik ilyen dolog vele kapcsolatban. Ez végül is nem baj, mert az élmény így is mesés volt, csak ez maradt bennem, úgy hogy köszönöm Detti!
És akkor most Kalmár tanár úrról (osztályfőnök) beszélnénk, idén már terveztem eljönni a darabra, de korábban azért nem jöttem el, mert Hommonay Zsolttal akartam megnézni a darabot, de februárban nem játszott a darabban. Most a délutáni előadásban játszott, de még is hosszabb gondolkodás után úgy döntöttem, hogy ma elmegyek erre az előadásra, még volt jó helyre jegy, bár szinte végminutumban csaptam le rá, és az előadásra sem sokkal 7 óra előtt értem oda, kb. majd kiköptem tüdőm, de ahogy elkezdődött a darab minden ilyen fájó dolog, köddé vált, és ez nagyon jó. Na de rátérve Kalmár tanár úrra, őt Barkóczi Sándor játszotta akiről nem rég írtam, mert Johnként láttam, abban a szerepben nem fogott meg, de ez a szerep nagyon az övé volt, az ő markáns karakteréhez nagyon illett ez a szerep, és hangban is tetszett, sőt voltak olyan részek nála, ahol Zsolt ugrott be, itt az énekre gondolok leginkább. Úgy hogy le a kalappal előtte, pár előadás után így játszani a szerepet, ez nem semmi. De ez nem csak róla mondható el.
Torma Gedeon igazgató úr szerepében is új szereplő volt, méghozzá Hirtling István, hozzá még nem volt szerencsém, de ő is ledöbbentett, és talán ő volt a legnagyobb pozitív meglepetés, ha lehet ezt mondani. Egy nagyon szigorú igazgatót hozott, aki komoly tartással rendelkezett, de az ő karakterének azért meg volt komikuma is, vicces jelenetek is fűzödtek a nevéhez, és ezeket is nagyon jól lehozta, szépen is énekelt, bár ebben a szerepben sokat nem kell énekelni, a 2. felvonás végén Kuncz Ferivel duettezik ugyebár, az nagyon tetszett. És ha már
Kuncz Ferenc, akkor itt is egy új beugró szereplő volt, Angler Balázs, őt láttam a Tavaszébredésben anno, majd a Mozartban, előbbiben nagyon tetszett, nagyon komoly szerepe volt az előadásban, viszont a Mozart az már kihívás, egy Bereczki v. egy Forgách után eljátszani Schikaneder-t nem egyszerű feladat, de neki ez jól állt, és erre a szerepre is elmondható ez. Duettje Ginanak az elképesztő volt, az nagyon tetszett, abban talán az eleje volt nekem furcsa, valahogy máshogy kép él bennem a "Zsini, tündér kislány" részről, jobban ütött az a jelenet ami fejemben volt ezzel kapcsolatban, de ennyi baj legyen, duett maga nagyon szép volt.
Aztán az első jelenet Gedeon igazgató úrral, na itt gondolkoztam el Balázson, mert szép fiút azt jól hozta, kíváncsi voltam, hogy az érem másik oldalát, hogy hozza, Tavaszébredésnél a szemétládát is nagyon alakította, és alapvetően itt is jó volt, bár azért nem mondanám olyan erősnek, de az is igaz 1-2 előadással a háta mögött azért kell még idő neki, hogy teljesen benne legyen a szerepben, de ugyanazt tudom mondani amit Mozartnál is, már csak azért is, mert ott is hasonló volt a helyzet (bár ott nem beugró volt), hogy szerintem sokra fogja vinni. És kapjon csak még szerepeket, mert megérdemli abszolút.
És most beszélnék a Matulásokról, nekem nagyon tetszettek. Ha ki kéne emelnem valamit, akkor Kis Mari volt a kedvencem. Őt Ábrahám Gabriella játszotta, és már játssza jó ideje.Ő nagyon tetszett nekem, nagyon illik a szerepre, szép hangja is van hozzá. És azért neki van egy dala is, ami egy duett Ginával, az "Add vissza a levelem" című szám, ez is eszméletlen volt, kegyetlen volt, és annak is kellett lennie, Detti viszont itt már igen alázatos volt, nem csak mondta, hogy mint mondta, hogy megtenni, hanem a tettei is ezt mutatták.
De tetszett nekem az is amikor megenyhült már Kis Mari.
Ami miatt kicsit bánnom, hogy sokáig halogattam a darabot, hogy Peller Annát nem láthattam élőben, bár Szegeden visszatér Torma Piroska szerepébe, de nem hiszem, hogy amúgy visszafog térni, pedig nem bánnám. Láttam már felvételen, szinkronhangként jó párszor, és nekem ezekben dolgokban nagyon tetszett.
De aki most játszotta Tormát, Prescsák Zita, ő is jó volt, alapvetően tetszett az alakítása.
Amúgy érdekes, hogy ő még Báni Annaként mutatkozott be az Operettszínháznál.
És ha már Bánki Anna, őt Farsang Emese alakította, őt már megemlítettem, hisz fontosnak tartom ezt a dolgot. Egy népből milliók haltak meg, voltak akik 100 családtagjukat vesztették el pl., Bánki még is menekült.
És ez nagyon jó.Azért az egy dolog, hogy református gimnáziumban játszódik történt javarészt, de a másik dolog, hogy ezek a jelenetek, pont ezt mutatják, hogy igen is van Isten, és ő munkálkodik, és felhasznál bizonyos embereket arra, hogy másokkal jót tegyen. Amúgy Bánkit amúgy sem egy felejtős karakter, hisz vannak jelenetei a darabban, valamikor nevetni lehet rajta, máskor vele együtt örülni, és ezek jó dolgok. Én ezzel is tudtam azonosulni, amúgy ő is hozta abszolút a színvonalat.
Akit még kiemelnék az a szemüveges Szabó, engem az Első csók Anettjere emlékeztetett amúgy fullra, kinézetre mindenképpen, de tetszett amúgy ez a karakter, bár őt nem tudom kialakította, de az biztos, hogy emlékezetes, pedig ez aztán tényleg kis szerep, de azért ebben lehetett lubickolni, a közönség nagy örömére.
És akkor Horn Mici, őt Udvaros Dorottya alakította, nekem már a felvételen is nagyon tetszett, nagyon érzi ezt a szerepet, énekelni is tud, és nehezemre is esik mást elképzelni ebben a szerepben, no nem mintha más nem tudná eljátszani, csak olyan meghatározó élvényt adott már a felvételen, de most is. Amit kiemelnék vele kapcsolatban, az a rész amikor fiát siratja, akkor libabőrös voltam, egyszerűen elképesztő. Bár tény, hogy a nagy jelenetei azok a darab végén vannak Gedeon-nap, és az utána történtek. Az is meg ér egy misét. "Zsuzsanna testvér, maga ivott?" :D Ez a rész, teljesen kifekvős volt, de kellettek is az ilyen részek. Negatív hozzászólásokat is olvastam az alakításáról korábban, de ez akkor sem volt hatással rám, most pedig végképp nem. Alapból ő is benne volt, abban, hogy úgy döntöttem, hogy megnézem a darabot, mert ez így jó szórakozást ígért, és ez így is lett.
König tanár úr. Eddig úgy voltam, hogy bár alapvetően nem szeretem Picit, de ez az ő szerepe, amit nagyon jól hoz, még ha nála alapvetően a hang az ami hiányzik nála.. És ezért kicsit tartottam, hogy vajon Szabó P. Szilveszter hogyan birkózik meg a szereppel, amit azért már játszik egy ideje, és már tv-ben is énekelte a "Tiszta jellemet". Ott nem igazán tetszett, mivel egy kicsit erősnek tűnt nekem. Az előadásnál. más volt helyzet viszont. De még mielőtt ebbe belemegyek, visszatérve Szilveszterrel kapcsolatos fenntartásomra, abban biztos voltam, hogy eltudja játszani a szerepet. Viszont az ének már más tészta, ez a dal egy külön kihívás, itt is voltak részek, ahol erősnek ítéltem az éneklését, de összességében nagyon is jó volt a szólója. Bár azért félelmem nem véletlen volt, hisz őt ehhez szerepnek erősnek tartom alapvetően.
Volt prózában is olyan rész amit erősnek éreztem vele kapcsolatban, de ez is elhanyagolható végül is, kulcspillanatokat úgy hozta, ahogy azokat kell.
Zsuzsanna testvér, őt Nádasi Veronika alakította, ő szerepelt a felvételen és a CD-n is, szóval ismerős volt számomra, bár korábban úgy voltam vele, hogy jó lenne Füredi Nikivel megnézni, nagyon kíváncsi lennék az ő Zsuzsannájára, talán pici csalódás is volt bennem, hogy nem úgy alakultak a dolgok (azért is pici, mert Zsolt-Nikis előadást néztem ki magamnak először), de aztán hallottam Veronikát énekelni, az egyszerű döbbenet, nagyon szépen énekel, ezek után végképp sajnálom, hogy Isten Pénzét nem vele láttam. Az első dala már elképesztő volt, bár több hangszínben énekelt, nekem azt tetszett leginkább, amikor szépen lágyan énekelt, az teljesen letisztult és szép volt.
Végezetül egy információ, bár ez a képen is rajta van, ez az Operettszínház előadása, csak a Magyar Színház ad ennek otthon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése